Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 237., 238. §§. 153 csak akkor képzelhető, ha a hiinjelen oly egyén vére gyanittatik, a kiről már eleve megállapittathatott, hogy az valamely sajátos jellegű vérbetegségben, például leukaemiában szenvedett. Az ez irányban szakértők meghallgatásával folytatott tárgyalások alapján ennélfogva figyelmeztetem a királyi biróságot, hogy a szakértőkhöz valamely bűnjelen beszáradt vérfolt megvizsgálása iránt csak akkor forduljon, ha azt kívánja megállapittatni általuk, hogy a kérdéses folt általában vértől ered-e, vagy nem '! vagy ha a vizsgálat adatai nyomán azt szükséges megállapítani, hogy a vér folt emlős vagy nem emlős állattól származik-e J vagyis akkor, ha a vádlott például nem akar vagy nem képes a vér eredetéről nyilatkozni, vagy midőn madártól vagy más nem emlős állattól eredettnek állítja az illető vérfoltot, vagy midőn azon gyanú forog fenn. hogy valamely panaszos nem emlőstől eredő vérfoltokat mutat be emberi vér gyanánt. Ezenkívül — minthogy a szakértő a tevefélék vérét is képes megkülönböztetni a többi emlős állatok vérétől ha esetleg ezen megkülönböztetés is befolyással bírhat a vizsgálat menetére, ez iránt is tehető kérdés a szakértőkhöz. Ellenben azon kérdéssel, hogy a bűnjelen beszáradt vérfolt embervértől ered-e? a bíróság ne forduljon a szakértőkhöz, mert ezen kérdést határozottsággal megoldani a szakértők nem képesek, s ennek daczára egy részük a vizsgálatot mégis elvállalván, a nélkül, hogy munkálatok a bünvizsgálatnak felhasználható eredményt nyújtana, annak előhaladását késlelteti és a bűnvádi eljárási átalányt haszontalan s többnyire jelentékeny összegre rugó költséggel terheli. Végül figyelmeztetem a biróságot, hogy miután az országos mtivegyész a vérfoltok vizsgálatához mind szakképzettséggel bir, mind pedig a szükséges górcsövi eszközökkel is el van látva, mindazon esetekben, midőn a vérfoltok vizsgálatának a fennelőadottak szerint szükségét látja fenforogni, ennek eszközlése iránt költségkímélés szempontjából ne idegen szakértőhöz, hanem kizárólag hozzá forduljon, mert a külön szakértők díjazására alappal nem rendelkezem és igv ezek díjazása iránt nem is fognék intézkedhetni. 1888. aug. 23-án. 17003. "sz. r. M. IV. köt. 123. lap. 'Zti7. §. Ha a szakértők ténybeli megállapításai jelentékenyen eltérők, vagy a lelet határozatlan, homályos, önmagával vagy bizonyított ténykörülményekkel ellentétes, ugyanazokkal, vagy ha a kétségek a szakértők ujabb kihallgatásával el nem oszlathatók: más szakértőkkel uj szemlét kell tartani. 238. §. Ha a szakértők véleményében ellenmondások, helytelen következtetések vagy hiányok mutatkoznak, vagy ha az adott vélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér, a véleményadó szakértők felvilágositó nyilatkozatra kötelezendők, s ha ez eredményre nem vezetne, más szakértők véleménye szerzendö be. A mennyiben ez orvostani, vagy vegyészeti kérdésekre nézve válnék szükségessé: ha a véleményt nem ;i törvényszéki orvos, illetőleg nem az országos bírósági yegyész adta, ennek felülvéleménye szerzendö be; ha pedig a bíróság kétségeit ez a vélemény sem oszlatta el, fölütvélemény adása végett az igazságügyi orvosi tanács keresendő meg.