Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 23 rülmény teljesen igazolja a büntetés enyhítését ... A szégyen miatti kétségbeesés mindenesetre az erkölcsi felfogásnak nyilvánulatá és habár .az érzelem abberrátiója folytán bűntettre vezetett is ; enyhítő hatását ezen indoknak és állapotnak megtagadni igazságtalanság lenne.« Ha semmi egyéb, az enyhébb elbánásnak ez a most vázolt indító oka mindenkit meggyőzhet arról, hogy a törvényhozó akkor, amikor a gyermektől szabadulni akaró »anyát«- jelölte ki a bűntett alanyául, ez — a törvényre vonatkozó előmunkálatok anyagának ismeretében '— szándékosan tette így, azért, mert nem akart' kivételt tenni az azonos lelki állapotban sínylődő anyák egyik kategóriájával szemben sem. Ugyanis a házasságon kivüli.teherbeesés erkölcsi következményeitől való félelem, a társadalmi előítélet miatti kétségbeesés nem kisebb súllyal nehezedik a teherbe esett leányra, mint a házasságon kívül teherbe esett férjes vagy özvegy asszonyra, de sőt ez a lelkiállapot még fokozottabb mértékben van meg a férjes\iőnél, akinek a házasságtörés .miatt még a férje bosszújától is kell tartania. Annyi bizonyos, hogyha a törvényhozó a Btk. 284. §-ában biztosított kedvezményben kizárólag csak a házasságon kívül teherbe esett hajadont akarta volna részesíteni, könnyen elejét vehette volna minden kétségnek azzal, hogy-ezt jelölte volna meg a törvény szövegében a bűntett alanyául. Ez azonban nem történvén meg, ebből okszerűen arra kell következtetni, hogy a törvényhozó általában — a családi állapotra Való tekintet nélkül minden ilyen kivételes állapotban szülőanyát kívánt a Btk. 284. §-ában biztosított kedvező elbánásban részesíteni. így pedig nem lehet aggálytalannak elfogadni azt a törvénymagyarázatot, mely az enyhébb elbírálást csak a hajadon nőkre kívánja vonatkoztatni. Meg kell.tehát állapítani, hogy a korábbi teljes ülés állásfoglalása a törvényhozó valódi akaratát nem fejezi ki. Nem férhet ugyanis kétség ahhoz, a kifejtettek után,, hogy a fennálló házasság tartama alatt is előfordulhat »házasságon kívüli születés«, ami különösen akkor nyilvánvaló, ha a házasfelek a fogantatás idejében egymással egyáltalában nem érintkezhettek (pl. a férj évek óta hadifogságban volt, vagy tengerentúl tartózkodott) vagy amikor a nő a férjhezmenetele előtt a férjével egyáltalában ne^m folytatott nemi viszonyt és férjhezmenetele után már a házasságkötést követő első hónapokban egy teljesen érett és életképes gyermeknek ad életet. Összegezve már most a mondottakat, végeredményben meg kell állapítani, hogy az 5. számú teljes ülési döntvény a Btk. 284. §-ában meghatározott bűntett alanyát és tárgyát illetően — a házasságon kívüli születés fogalmának valódi értelmét fel nem ismerve — olyan megállapításo-