Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

24 Büntetőjogi döntvénytár kat tett, melyek a gyakorlatban nem állták ki a tűzpróbát s indokolatlanul és nem a törvényhozó feltételezhető szándékának megfelelően terelték a bírói gyakorlatot a Btk. 284. §-ának alkalmazásánál az ismert szűk korlátok közé. Kimondja ennélfogva a teljes ülés, hogy a törvény rációjának egyedül ez az értelmezés felel meg, mely szerint a Btk. 284. §-a szerinti házasságon kívül született gyermek alatt a nem a férjtől származott gyermek értendő. Az ilyen születések esetén szokott ugyanis a nőnek az a kivételes lelkiállapota előfordulni, amelyre tekintettel a törvényhozó az újszülött gyermek megölésének egyéb feltételekhez kötött esetét kivonta a szándékos emberölés fogalma és a súlyosabb büntetés alól és azt enyhébb beszámítás alá eső bűncselekménynek : gyermekölésnek nyilvánította. A házasságon kívül teherbe esett nőnek ezt a kivételes lelkiállapotát ugyan a 70 évvel ezelőtt alkotott törvény indokolása egyedül azzal a szégyenérzettel hozza összefüggésbe, mely rendszerint az ilyen ballépést kísérő társadalmi előítéletek folytán keríti hatalmába a nő lelkületét, azonban köztapasztalati tény, hogy az ily kivételes lelkiállapot előidézésében nem kisebb része van — különösen a nyomasztó anyagi viszonyok között élő nőnél — annak az aggodalomnak is, mely, a sivár jövőt, a család•fenntartó hiányában az újszülött felnevelésének nehéz gondjait vetíti, s legtöbb esetben a vajúdás kínjaitól is meggyötört szülő nő szemei elé. Ezzel az állásfoglalással azután nem csupán a döntvényben tárgyalt konkrét -eset oldódik meg a törvényhozó akaratának megfelelően, de a változtatás útmutatásul szolgálhat abban a teljes ülé«i döntvény által nem érintett esetben is, amikor házasságon belül történik a fogamzás s az anya a gyermeket a házasság megszűnése után, tehát házasságon kívül hozza világra (postumus). 1948 május 10. a m. Kúria teljes ülésében. 17. Amikor a sértett nem a vádlott fenyegetésének vagy az általa alkalmazott erőszak következteben, hanem más okból és a vádlott lekplezése érdekében határozta el magát a kívánt teljesítésre, — befejezett zsarolásról nem lehet szó, — hanem jcswpán annak kísérletéről. Btk. 65. §, 350, 353. § 1. pont. A m. Kúria : A vádlott cselekményét a Btk. 350. §-ában meghatározott és a Btk.-353. § 1 pontja szerint minősülő zsarolás bűntette Btk. 65. §-a szerinti kísérletének minősíti.