Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

22 Büntetőjogi döntvénytár vénymagyarázó törekszik • a törvényhozó valódi akaratának megismerését. Minden a jogtudományokban jártas ember előtt ismeretes, hogy ha a törvény szövege kétségekre ad okot, rendszerint a törvényre vonatkozó előmunkálatok anyaga szokott a leghathatósabb segédeszközül szolgálni a kételyek eloszlatására. Ebből azonban nem következik, hogy a törvény értelmét kutató bíró a töTvényhez fűzött indokolást olyan sérthetetlen valaminek tekintse, amihez nem szabad hozzányúlni, ellenkezőleg sohasem lesz felesleges ;, hogy ilyenkor a törvényelőkészítő munkálatok anyaga a szükséghez képest ellenőriztessék. IV. Maga a törvény azt.az >>anyát« jelöli meg a bűntett alanyául, aki a házasságonvkívül született gyermekét megöli, megjelöli pedig ezt olyan módon, hogy nem tesz különbséget a férjes és nem férjes nő között. Kérdés már most, mit fejez ki az »anya« e közkeletű fogalmának a törvény szövegében olvasható mellékmondattal való körülhatárolása ; jelenti-e azt, amire a miniszteri indokolás 3. bekezdése utal, azt t. i., hogy e bűntett alanya csak az a leányanya lehet, aki a »törvénytelen« gyermekét emészti el ; illetve amit az 5. számú teljes ülési döntvény ezzel egyértelműen — különös figyelemmel a házasságban lét tartamára —negatíve úgy fejez ki, hogy minden esetben kizárja a bűntett alanyai közül, a férjes nőt, aki a házasság tartama alatt született gyermekét megöli, • ' • • ; - \':f^'> • avagy azt a magyarázatot kell-e helyesnek elfogadni, amelyre a legfőbb államügyész javaslata utal, és amely az előbbiekkel ellentétben nem tartja teljesen kizárhat ónak, hogy a Btk. 284. §-ába ütköző cselekmény elkövetője férjes anya is lehet. A miniszteri indokolás 3. bekezdése ebben a vonatkozásban — bár az előző bekezdésben a házasságon kívüli születést jelölte meg a cselekmény lényeges objektív ismérvéül, a házasságon kívüli nemzést pedig közömbös jelenségként jellemezte — különös nyomatékkal hangsúlyozza ki, hogy a törvényhozó a Btk. 284. §-ában foglalt enyhébb intézkedést a házasságon kívül teherbe esett nő kivételes lelkiállapotára való tekintettel tartotta szükségesnek. ...tagadhatatlan — mondja a miniszteri indokolás — hogy a házasságon kívül teherbe esstt nő lelkiállapota a legtöbb esetben kivételes. A tapasztalás mutatja, hogy a teherbe esett leányon ezen állapotának tartama alatt teljesen uralmat vesz a szégyen érzete ; csak egy gondolat foglalkoztatja, hogy miként titkolhatná el gyalázatát a világ előtt ? Miként eszközölhetné, hogy szégyene fel ne fedeztessék? Ezen érzület a szülésig folyton fokozódik s megfosztja az illetőt a nyugodt gondolkozástól. Az ily állapotban bekövetkezett szüléskor elkövetett gyermekgyilkosság igen sokszor a kétségbeesés hatása alatt tartható elkövetettnek, mely kö-