Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 21 lehet elzárkózni másfelől annak elismerésétől, hogy ez a fogalommeghatározás hasznosan érvényesülhet a kérdés egyéb vonatkozásaiban is. így adott esetben, amikor a házasságon kívüli születés fogalmát a Btk. 284. §-ának alkalmazása körében kell tisztázni, szintén nem lesz közömbös ezt a fogalommeghatározást fontolóra venni és abból legalább azt a tanulságot levonni, hogy a házasságon kívüli születés, mint jogi fogalom, nem tapad mereven a házass_ági kötelék formai hiányához, hanem az felismerhető a törvényben megjelölt kivételes esetekben a házassági kötelék fennállása alatt is, amikor szükségképpen döntő jelentőséghez jut a férjjel való nemzés hiánya, vagy lehetetlensége. Viszont azonban, minthogy a teljes ülés a házasságon kívüli születés helyes értelmét kizárólag büntetőjogi vonatkozásban, jelesül a Btk. 284. §-ába ütköző bűntett alanyával és tárgyával vonatkozásban igyekszik feltárni és ezenkívül számolni kell azzal is, hogy a bűnvádi eljárásban — ellentétben a polgári peres eljárással — jogi fikciók bizonyítási eszközül fel nem használhatók, hanem a büntetőbíró a határozatát mindig bizonyított tényekre köteles alapítani, a teljes ülés már elöljáróban szükségesnek találja kiemelni, hogy a tárgyalás alatt álló vitás elvi kérdésben való állásfoglalása s házasságon kívüli születés magánjogi vonatkozásait egyáltalában nem érinti. III. Az 5. számú büntető teljes ülési döntvény részben a Btk. 284. §-ához fűzött miniszteri indokolásból, részben pedig a házasság formaszerű íennállására alapított vélelemből merítette az alapot ahhoz az állásfoglaláshoz, hogy az enyhébb elbírálás alá eső gyermekölés bűntettének alanya férjes nő kivételesen sem lehet. Az 5. számú teljes ülési döntvény okfejtésében kifejezetten is hivatkozik a miniszteri indokolás 2. bekezdésére, mint amelyben az van határozottan kidomborítva, hogy a gyermekölés bűntettére vonatkozólag egyedül (?) a házasságon kívüli születés vétetett lényeges objektív ismérvül, ellenben a koncepció ideje jelentőség nélkülinek vétetett, s ebből, valamint abból, hogy a férjes nő addig, amíg a házassága fennáll, házasságon kívül állónak nem tekinthető, és tehát nem tekinthető házasságon kívül születettnek a férjes nőnek a házassági kötelék fennállás alatt született gyermeke sem, vonja le azt a következtetést, hogy a Btk. 284. §-ának enyhébb rendelkezése nem nyerhet alkalmazást arra a férjes nőre, aki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, még abban az esetben sem, ha a gyermeket nem a férjével, hanem mással nemzette. Az, hogy a törvényhozó akaratát kifejezni hivatott ez a következtetés, mint logikai műveíet helyes-e, attól függ, hogy hibátlanok-e a praemissák, amelyekre a következtetés a'lapítva van, mert ha ezek hibásak, egészen bizonyos, hogy azok nem fogják eredményezni azt, amire a tör-