Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

8 i Büntetőjogi döntvénytár főtárgyaláson személyesen megjelenjen, ott felszólaljon, vagy magát védővel képviseltesse. A főtárgyalás ezek szerint, minthogy a napi jegyzék kifüggesztése a vádlottra nézve joghatályosnak nem tekinthető, törvényszerű módon nem lett volna megtartható, s ebből az okból az 1944. évi november hó 6-i határnapon az ítélőtábla sem határozhatott volna az ügy érdemében. Az ítélőtábla tehát azzal, hogy az ügy érdemében ennek ellenére határozott, megvalósította a Bp. 384. § 4. pontjában foglalt alaki semmisségi okot. Kúria, B. II. 1.418/1947. — 1947 december 5. 8. A szabálytalanul kirendelt védő semmisségi panasz használatára nem jogosult. BP. 425. §. A m. Kúria : a semmisségi panaszt visszautasítja. Indokolás : A kirendelt védő panaszát a m. Kúria — eltekintve attól, hogy a másodfokú ítéletet a Bp. 425. §-áriak második bekezdéséből kitűnőleg csak a vádlott előtt kell kihirdetni, továbbá, hogy az ítélethirdetésről felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a védő kirendelését mi tette szükségessé, — azért utasította vissza, mert a védő kirendelése szabálytalanul történt. Az ítélethirdetésről felvett jegyzőkönyvből kitünóleg ugyanis a védőt a tanács elnöke rendelte ki, jólehet jelen esetben a törvény szerint a kirendelés a bíróság jogkörébe tartozik. A m. Kúria megítélése szerint a szabálytalanul kirendelt védő semmisségi panasz használatára nem jogosult. Kúria, B. I. 920/1947 — 1947 november 28. 9. Az államügyész, a főállamügyész, vagy a részéről megbízott ügyéóz áltál tudomásul veti ítélőtáblai ítélettel kapcsolatosan, perorvoslatot nem jelenthet be. Az ítélőtáblai határozathirdetésre, a vádlott védelmére védő nem rendelhető. •> BP. 425, 56, 412. §§.