Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetőjogi döntvénytár 89 Zsarolás és vesztegetés fogalmához. Btk. 353. § 2. pontja szerint minősülő zsarolást közhivatalnok, aki hivatalos eljárásban van, el nem követhet. 4 Btk. 350., 353. § 2. p., 1942: X. t.-c. 2. §. A budapesti ítélőtábla i az elsőfokú bíróság ítéletének a bűncselekmény minősítésére vonatkozó részét a büntetésre kiterjedő joghatállyal a Bp. 385. §-ának l.b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisíti és a vádlott cselekményét az 1942 : X. t.-c. 2. §-ának első bekezdésébe ütköző vesztegetési vétségének minősíti. Indokolás : Tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlott cselekményét a Btk. 350. §-ába ütköző és a Btk. 353. §-ának 2. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettének minősítette. Az irányadó tényállás szerint a magyar államrendőrség 1946. évi december hó 19. napján közlekedési elleríőrzést tartott az Andrássy-úton. Az ellenőrzésben résztvett a vádlott, aki abban az időben rendőrnyomozó alhadnagy volt. Erre figyelemmel a vádlott cselekménye nem volt a Btk. 353. §-ának 2. pontja szerint minősíthető, mert közhivatalnok, aki hivatalos eljárásban van : ezt a bűntettet nem követheti el. De — e minősítés elesése mellett — a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétsége sem állapítható ínegj mert annak egyik tényálladéki eleme : a fenyegetés hiányzik. Amikor ugyanis a vádlott az ellenőrzés során sértettet megállította és igazoltatása alkalmával megállapította, hogy a motorkerékpár hátsó rendszámtáblája hiányzik és ezzel kapcsolatban a sértett előtt olyan nyilatkozatott tett, hogy »ez bizony kihágás«, — ez magábanvéve fenyegetésnek egyáltalában nem tekinthet©, különösen akkor, amikor az ellenőrzés célja az volt, hogy azok ellen, akik a rendészeti szabályokat megszegték, a törvényes eljárás meginduljon. Amikor utóbb a vádlott észlelte, hogy Sértett bőrt szállít és ezzel kapcsolatban olyan nyilatkozatot tett, hogy a sértettet tiltott fuvarozásért feljelenti: fenyegetésnek szintén nem tekinthető, mert a vádlott hivatalos eljárás során, mint rendőr jogszerűen járt el. Már abból a körülményből, hogy a vádlott a betétlapot a sértettnek nem adta vissza, sértettnek mint gépjárműtulajdonosnak tudnia kellett, hogy ellene a kihágási eljárás meg fog indulni. A vádlott magatartása eddig nem kifogásolható, a sértett előtt tett nyilatkozatai pedig fenyegetésnek nem tekinthetek. Ezután történt, hogy a sértett kérdésére a vádlott azt mondta, hogy •körülbelül 600 forintba fog kerülni ez a kihágás, de ha ad egy cipőtalpat,