Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

7<S Büntetőjogi döntvénytár is itt-ott esetleg még működni tudó polgári hatóságok, bíróságok törvény- szerű üldözése elől akart menekülni addig is, míg mint a törvénytelenül felfegyverzett csoport tagja azon célból, hogy éppen a büntetés alól magát kivonja, külföldre" távozhat. B. I. 1796/1948. — 1948 június 25. 66. A rögtönítélő bíróság ítélete ellen újra felvételnek a Bp. és a nem rögtönítélő bírósági eljárás szabályai szerint van helye. A rögtönítélő bíróságnak — bár törvénysértő — határozata ellen perorvoslatnak helye nincs. Ily perorvoslat alapján a felsőbíróság az ügyet nem vizsgálhatja felül. 8.020/1939. M. E. sz. r. 19. §, 7.800/1941. M. E. sz. r. 2. §. A m. Kúria büntető jogegységi tanácsa kimondja : hogy megsértette a törvényt a gy. törvényszék mint rögtönítélő bíróság az által, hogy az ugyancsak a gy.-i törvényszék mint rögtönítélő bíróság által a 7150/1946. M. E. számú rendelet 2. §-ának első bekezdésében meghatározott bűntett miatt jogerősen elítélt N. Lajos újrafelvétel iránti kérelmének elintézését hatáskörébe vonta, — 1947—4. számú végzésével nyilvános tárgyalás kitűzését rendelte el — majd a kitűzött nyilvános tárgyalást az államügyész távozása után is folytatta és az ezen a napon kelt végzésével >>zárt tanácsülésben* az elítélt ügyének újrafelvételét elrendelte és a főtárgyaláson hozandó érdemleges határozatig elitélt büntetése végrehajtását félbeszakította. Megsértette továbbá a törvényt a gy.-i ítélőtábla jogerős végzésével az által, hogy a rögtönítélő bíróságnak ez utóbb említett végzését felülvizsgálta, holott a rögtönítélő bíróság ítélete ellen újrafelvételnek a Bp. és nem a rögtönitélő bírósági eljárás szabályai szerint van helye, tehát az újrafelvételi kérelem elintézése sem a rögtönítélő bíróság, hanem az illetékes törvényszék mint büntetőbíróság hatáskörébe tartozik s ennélfogva a rögtönítélö bíróság ebben az esetben sem rendelhette volna el a nyilvános tárgyalás kitűzését, az államügyész távollétében nem nyilvános tárgyaláson, hanem zárt tanácsülésben az elitéit ügyének újrafelvételét és az államügyész meghallgatása nélkül nem szakíthatta volna félbe az elítélt büntetése végrehajtását, holott továbbá a rögtönítélő bíróság határozatai ellen perorvoslatnak helye nem lévén, az ítélőtábla a törvényszék mint rögtönítélő bíróság B. 675/1947/5. számú végzése felülvizsgálatát sem vonhatta volna hatáskörébe. Ezekhez képest a jogegységi tanács a gy.-i törvényszék mint rögtönítélő bíróság végzéseit, valamint a gy-i ítélőtábla végzését kapcsolatos el-