Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)
Az alsófokú bíróságok ítéletük vonatkozó indokai szerint tehát helyesen fejtették ki, hogy vádlottnak a sértett elfogásánál az 1932 : XIII. tc. 1. §-ában, valamint a 185.100/1932. B. M. sz. rendelet 2 — 7. §-aiban biztosított Í3gyvarhasználatra szüksége nem volt. Ha pedig való is volna, — amire különben ténymegállapítás nincsen, — hogy vádlott a halálos lövést előzetes figyelmeztetés után, tehát az id. rendelet 14. §-ában előírt felszólítás után tette meg, ez a körülmény a való tényállás mellett, — a fenntebb kifejtettekre tekintettel, — cselekménye beszámíthatóságát szintén nem zárja ki, és pedig annyival kevésbbé, mert a vádlott ama bizonyított tényeiből, hogy már a lábán megsebbzett sértettre a zárt udvaron a test felső részére célozva lőtt, földreesóse után pedig a segélyére siet őket lelövéssel fenyegette meg s az által őt a segélyben részesülés lehetőségétől is elzárta, mindezek a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy vádlott a fegyverhasználatával a sértettnek nem elfogását, hanem kifejezetten annak megöléséc célozta s ezt a szándékát végre is hajtotta. A vádlott utóbbi bizonyított magatartására tekintettel a cselekmény beszámíthatóságát az a körülmény sem zárja ki, hogy a vádlott rövid szolgálati ideje alatt a fegyverhasználat jogáról kiképzésben nem részesült, mert mint meglett korú és megfelelő élettapasztalattal és ismerettel bíró egyénnek annyit tudnia kellett és saját tényeiben eljárva tudta is, hogy megfelelő elfogadható szükségszerűség nélkül ölni nem szabad, már pedig ő az adott helyzetében a sértett megölésére egyáltalán nem volt kényszerítve. (B. I. 505/1946. sz. - 1946 június 1.) 44. Rendőri fegyverhasználatot az elfogandó' személy menekülést egymagában mm indokolja. Ölési szándék. Újonnan alkalmazott' rendőr felelőssége sem kisclb. (BTK. 306. §, 1932. XIII. t. c. 1. §.) A m. Kúria : a főállamügyósz alapos semmisségi panasza folytán ax ítélőtábla ítéltét a Bpn. 33. §-ának első bekezdése alapján a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisíti, T. I. vádlottat bűnösnek mondja ki, a Btk. 301. §-ába ütköző, a 306. § első tétele szarint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében. Indokolás : Az ítélőtábla ítélete szerint, a vád^tt rendőr eljárásában a jogos fegyverhasználatnak az 1932 : XIII. tc. 1. §-ának 4. pontjában meghatározptt feltételei ismerhetők fel. A vádlott a sértett elfogására parancsot kapott. A sértett súlyos bűncselekmény elkövetésével volt gyanú-