Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

18 A hamis tanúvallomásra csábításnál a weábírni törekvést törvényes fogalma már a próbálkozó egyszerű lelki reáhatással is megvalósul, mint amilyen a reábeszélés, sőt a puszta felszólítás. (Btk. 222. §.) A m. Kúria: A tények szerint D. J. és D. J.-né vádlottak együttesen, többször látogatták meg lakásán P. P. vádlottársukat és őt mindannyiszor arra igyekeztek rábeszélni, hogy a sértett ellen indított polgári perben az általuk kívánt és nekik kedvező azt a vallomást tegye és tette is, hogy vádlottak a 250 pengőt kölcsönképpen adták át a sértettnek és hogy ő ennél az eseménynél jelen is volt. A P. P. többszöri együttes meglátogatása és kérlelése kétségtelenül olyan ráhatással való próbálkozás volt, amelyek alkalmasak voltak a tanú akaratelhatározás^t befolyásolni, mert hiszen a »reábírní törekvés« törvényes fogalma már a próbálkozó egyszerű lelki ráhatással is megvalósul, mint amilyen a rábeszélés, sőt a puszta felszólítás, vagy a komoly kérelem is az és nem kíván olyan hatású eszköz alkalmazását, ami mellett az eredmény feltétlenül várható, hanem elegendő, ha a ráhatás &z elhatározást előidéző motívumok egyike. A vádlottak bizonyított cselekménye tehát a felbujtás törvényes tényelemeit megvalósítja. (B. I. 240/1945. 1946 január 18.) 19 Premeditáció fogalmának elemzése, hideg számítás és lelki nyugalom kérdése. (Btk. 278. §.—279. §.) A K. e határozatában visszatér korábbi álláspontjához, amely szerint az előre megfontolt szándék erősen elhatározott tervszerűséget és megingathatlan elhatározást jelent. A m. Kúria a semmisségi panaszt elutasítja. Indokolás ! A kalapáccsal, illetve vasrúddal, mint életveszélyes eszközökkel a néhai sértett fejére mért többszöri ütésből, de különösen a néhai nyakán előbb L. I., utóbb N. A. vádlott részéről ejtett késszúrás, illetve bevágásból a m. Kúria is arra következtetett, hogy a vádlottak szándéka most már arra irányult, hogy a néhait életétől megfosszák. Annak a jogkérdésnek eldöntésénél is, hogy a vádlottak nem előre megfontolt szándékkal ölték meg a sértettet, a m. Kúria az alsófokú bíróságokkal egyező 20