Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

valamint az 1913 : XXXIV. tc. 2. §. első bekezdésének is, melyeknek alapján a szegedi törvényszék a vádlottat kormányzósértés vétsége miatt három hónapi fogházra ítélte. Igaz ugyan, hogy az 1946 : I. tc. 19. §-a nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, vájjon az említett törvények hatályonkívül helyezése következtében az azok alapján történt elítéléseket is meg nem történteknek kell-e tekinteni, ez azonban a Kúria felismerése szerint a hatályonkívül helyezésből önként folyik, vagyis tehát kihat a hatályonkívül helyezés ténye nemcsak a bűnvádi eljárás megindítására, hanem a már kiszabott büntetés végrehajtására is. Ily értelmezés mellett adott esetben a vádlottra kormányzósértés vétsége miatt kiszabott fogházbüntetés végrehajthatatlan és mint ilyen összbüntetésbe sem foglalható. A törvényszék ezek szerint a hatáskörét lépte túl s a Bp. 384. §. 4. pontjába ütköző, hivatalból is figyelembe veendő alaki semmisségi okot valósította meg akkor, amikor olyan két büntetést foglalt összbüntetésbe, amelyek egyike végre nem hajtható. (B. I. 50/1946. 1946 április 12.) 17 Mellékbüntetés kiszabása korrekcionalizált vétségre. (Btk. 57. §.) A jogegységi tanács kimondja, hogy megsértette a törvényt a k.-i törvényszék azáltal, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán a Btk. 20. §-a alapján minősülő lopás vétségéért mellékbüntetésül öt évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorltaának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte a vádlottat. Indokolás : A Btk. 57. §-ának második bekezdése első tétele szerint a hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztésének tartama vétség esetében egy évtől három évig terjedhet. Megsértette tehát a törvényt az ítéletnek a mellékbüntetés mértéke felől rendelkező része annyiban, amennyiben a rendkívüli enyhítés jogán vétséggé minősített bűncselekmény miaot bűntetti jellegű mellékbüntetést állapított meg, holott állandó bírói gyakorlat, hogy ha a bíró a törvény által bűntettnek nyilvánított cselekményt a Btk. 92. §-ának alkalmazásával vétségnek minősíti, akkor a hivatalvesztésből és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséből álló mellékbüntetést nem a bűntettre, hanem a vétségre nézve megállapított időtartamban köteles kiszabni. (B. I. 90/1946. 1946 április 11.) 2* 19.