Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

Indokolás : A vádlott a vád alapjául szolgáló kijelentést a szomszéd­nőjével folytatott civakodása során tette. Minthogy ezek szerint a kijelentés kizárólag a sértett személyének szólt s azzal a magyar nemzet egyeteme összefüggésbe nem hozhat*, a Kúria úgy látja, hogy a vádlott cselekményé­nek megtorlását közérdek nem teszi szükségessé. A Kúria ezért az alsó­fokú bíróságok ítéleteit a hivatkozott rendelethely értelmében hatályon kívül helyezte és vádlottal szemben a bűnvádi eljárást megszüntette. Nem kerülte el a Kúria figyelmét az a körülmény, hogy az állami és társa­dalmi rend védelméről szóló 1921 : III. tc., melynek 8. szakaszára a vád alapítva van, az időközben hatálybalépett, 1946 : VII. tc. 12. §-ának ren­delkezése folytán hatályát vesztette és ennek folyományaképpen adott esetben — figyelembevéve az új törvény visszaható erejét — a Bp. szabályai szerint voltaképpen az alsófokú bíróságok által hozott ítéletek hivatalból figyelembe veendő anyagi semmisségi ok (Bp. 385. §. 1. a)) alapján való megsemmisítésének és a vádlott felmentésének volna helye. E semmisségi ok hivatalból való figyelembevételét azonban perrendi okok akadályozták. Megállapította ugyanis a Kúria, hogy a vádlott semmisségi panasza elkéset­ten érkezett. A Bpn. 30. §-a szerint pedig a Kúria hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok alapján sem intézkedhetik, ha a közbevetett semmis­ségi panaszt elkésés okából kell visszautasítani. (B. I. 173/1945. 1946 április 12.) 16 Kormányzósértés miatt korábban meghozott ítéletben jogerősen kiszabott büntetés más ítélettel kiszabott büntetéssel összbüntetésbe nem foglalható. (1921 :1. tc. 14. §., 1913 : XXXIV. tc. 2. §., 1946 :1. tc. 19. §., Bp. 517. §.) A m. Kúria : a törvényszék ítéletét a Bpn. 34. §-a alapján a Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott alaki semmisségi okból hivatalból megsemmisíti és az összbüntetés kiszabását mellőzi. Indokolás : A Bp. 517. §-ának rendelkezése szerint csak a végre­hajtható ítéletek foglalhatók összbüntetésbe. Adott esetben azonban az összefoglalandó büntetések közül a kormányzósértés vétsége miatt kisza­bott fogházbüntetés végrehajthatóságához az 1946 : I. tc. 19. §-ának ren­delkezése folytán alapos kétség fór. E törvényhely szerint ugyanis hatályu­kat vesztették a kormányzói intézményre vonatkozó összes jogszabályok, tehát megszűnt az érvénye az e tárgykörbe tartozó 1920 : I. tc. 14. §-ának, 18

Next

/
Thumbnails
Contents