Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

71 341. Tekintve, hogy a per felvételére törvény által kiszabott határidőnek csupán a polg. törv. rendtartás 132. § a értelmében kitűzött megjelenési határnapok tekintendők: a polg. törv. rendt. 184. § ának azon rendelkezése, mely szerint az eredetiek közlése iránti kérvény az illető legközelebbi perirat benyújtására kiszabott határidő első felében nyújtandó be, csupán a polg. törv. rendt. 132. §-ában említett első határidőre szorítkozik és a felek által igénybe vett halasztásokra ki nem terjed. (1873. márczius 20-án 2974. sz. a.) 342. Tekintve, hogy a köztisztviselőknek nyugdíj helyett kért végkielégítés iránt indított keresetek alapját a tisztdíjhoz való igény képezi, ily keresetek pedig a polg. törv. rendt. 93.§-ának k) pontja alá nem tartoznak: 300 irtot meghaladó végkielégítés gyanánt követelt összeg iránti kereset a polg. törv. rendt. 93. §-ának c) pontja alapján sommás uton csak azon esetben érvényesíthető, ha a főkötelezettségre nézve kétség fenn nem forog. (1873. ápril 1-jéii 3434. sz. a.) 343. Tekintve, hogy a polg. törv. rendtartás 84. §-a értelmében a kir. kincstár képviseletére a kir. ügyészség van hivatva, — tekintve, hogy azon esetben, ha valamely önképviseletre nem jogosított, tehát erkölcsi személynek is törvényszerű képviselője mellőztetett, a perbeli eljárás meg nem indítható: oly kereset, mely közhivatalnok ellen az államkincstárt terhelő marasztalás czéljából intéztetett, hivatalból utasítandó vissza. A mi pedig a bírói, törvényhatósági s községi tisztviselők, ugy bírósági végrehajtók személyes felelősségének s e részben való perbevonhatásának kérdését illeti, ezt az 1871. évi VIII. t. czikknek 6. §-a s az 1870. évi XLII. t. czikknek szintén 6.§-a7 továbbá az 1871. évi XVIII. t. czikk 7. fejezete, valamint az 1871. évi LT. t. czikk 20. §-a tüzetesen megoldják; míg más tisztviselők tekintetében e kérdés az eset minőségéhez képest döntendő el. (1873. ápril l-jén 2633. sz. a.)