Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

7 fi ről bejelentett kérelem elintézése előtt az ilyetén zálogjog alapján a végrehajtást folytatni nem lehet. (1873. február 18-án 829. sz. a.) o o o OOO. Tekintve, hogy 0 Felsége többi országa és tartományai* val fennálló jog viszonosságot a polg. törv. rendtartás 63. §-a értelmében bizonyítani nem szükséges és hogy ennélfogva a hazai bíróságok a polg. törv. rendt. 62. §-a szerint az országon kivüli hatóság által valamely jogcselekvény teljesítése iránt lett megkeresést hivatalbóli bírálat alá vétel nélkül a polg. törv. rendt. 60. § a értelmében foganatosítani és átalában a jogszol­gáltatás tárgyában kölcsönösen segédkezet nyújtani kötelesek: a polg. törv. rendtartás 63. §-a szerint a jogviszonosság igazolásán nem igénylő külállamok hatósága által a becs ár kité­tele nélkül és az árverési feltételek jóváhagyásának fenntartá­sával elrendelt árverést a megkeresett hazai biróság teljesíteni tartozik. (1873. február 18-án 472. sz. a.) 339. Perletétel esetében a költségekre vonatkozólag a biró vég­zés alakjában határoz. (1873. márczius 11-én 2982., 2983. és 2984. sz. a.) 340. A kir. igazságügyminiszternek az ország erdélyi részében a birtokrendezési eljárás iránt 1872. évi május 6-án 20846. sz. a. kelt rendelete 13. szakaszának harmadik bekezdése, melyben a perorvoslatok a polg. törv. rendtartás szabályai szerint keze­lendőknek rendeltetnek, a rendelet kelte előtt hozott határoza­tok ellen közbeA7etett semmiségi panasz elbírálásánál — tekintve, hogy a felebbvitel alatt álló határozat a korábbi szabályok sze­rint hozatván, arra nézve a polg. törv. rendt. szabályai vissza­hatólag nem alkalmazhatók, — zsinórmértékül nem szolgálhat: következőleg az ily semmiségi panasz elbirálása nem a semmi­tőszék, hanem a korábbi törvényes szabályok szerint illetékes felebbviteli biróság jogköréhez tartozik.1) (1873. márczius 20-án 1838. sz. a.) !) Az 1876. évi február 12-én 3258. sz. a. kell rendelet 1. §-a foly­tán jelentőségét vesztette, minthogy az egyes telkek úrbéri természete iránti perek nem tartoznak többé a semmitőszék elé.

Next

/
Thumbnails
Contents