Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

68 törteink, e szabályok szerint eljárni pedig egyedül a polgári bíróságok kötelesek, és másrészt tekintetbe véve azt, hogy a polg. törv. rendtartás 40. §-a értelmében a házassági elválást czélzó holttányilvánítási eljárásra a polg. törv. rendt. 36. §-ában említett házasságból származó perekre illetékes, vagyis a polgári bíróságok hivatvák: az eltűnt személy holtnak nyilvánítása, történjék az új házasságkötés, vagy örökösödés czéljából, az eltűnt személy vallására való tekintet nélkül egyiránt a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. (1872. május 29-én 5407. sz. a.) 302. Miután a polg. törv. rendtartás 93. §-ának k) pontja értelmében a szolgálati, szállítási- és munka-bér vagy díjak, vagyis a teljesített munkáért járó bérek és díjak iránti keresetek, öszszegre való tekintet nélkül, a sommás eljárás alá utasítvák, ennél fogva az alkuszdíj is, valamint minden teljesített munka után, szerződés vagy törvény értelmében járó díjak iránti keresetek, a sommás eljárás alá tartozóknak tekintendők.') (1872. június 4-én 5607. sz. a.) 303. Az árvaszékek, tekintettel az 1870. évi XLII. t. cz. 8.§-ában megállapított hatáskörükre, nincsenek elzárva attól, hogy, jelesül perenkivüli eljárás folyamában hozott s részükre kézbesített végzések ellenében egyes kiskorúakra háromolható sérelmek orvoslása czéljából törvényszabta jogorvoslattal élhessenek. A polg. törv. rendtartás 580. §-a szerinti hirdetményi eljárás, mint ez az 578., 579., 581. és 582. §§-ok melletti oldaljegyzetek összevetéséből is kivehető, egyedül az önképviseletre jogosult örökösök között birói beavatkozás nélkül létrejött osztályos egyességekre vonatkozik, ellenben oly esetekben, midőn az örökösödési eljárás az 565. §. rendeletéhez képest megindíttatott és keresztül vitetett, a fentebbi 580. §-nak alkalmazása sem az 583. és 590-ik, sem az 586. §-nak esetében nincs előírva és annál kevésbbé szükségeltetik, mivel a netán ismeretlen tartózkodási! távollevő örökösök hirdetményi idézéséről már az 576. §. rendelkezik. (1872. június 11-én 6303. sz. a.) Csak az 1876 : XIII. t. cz. alá nem vonható esetekre áll még fenn,