Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

22 100. Igény keresetnek lielye leliet oly esetben is, midőn a végrehajtás valamely ingó, vagy ingatlan vagyon átadására van irányozva, teliát végrehajtási foglalás és becslés esete fenn sem forog (polg. törv. rendt. 382. §.). (1869. deczember 2.-án 3622. sz. a.) 101. A bíróságra nézve peres ügyekben nem az iratnak postára történt feladási napja, hanem annak a bírósághoz mely napon lett beérkezése levén mérvadó, azon esetben is, midőn a postán beküldött irat nem a fél hibája, hanem a postaszállitásnál közbejött valamely akadály miatt elkésetten érkezett a bírósághoz, az illető fél ezen elkésést csakis igazolással orvosolhatja. (1869. deczember 3-án 3491. sz. a.) 102. Ingatlanokra vezetett végrehajtásnál az árverésnek hírlapi hirdetmény utján közlése 300 írtnál nagyobb értékű tárgyakra vezetett végrehajtásnál egyedid csak mindkét fél beleegyezésé> vei maradhat el, ezzel ellenkező eljárás semmiséget von maga után (polg. törv. rendt. 435. §.).L) (1869. deczember 4-én 3707. sz. a.) 103. A polg. törv. rendtartás 223. §-ának c) pontja nem igazolhatja az eskütételnek felfüggesztését oly egyénekre nézve, kik ellen a bűnvádi kereset az ama pontban felemiitett nemű cselekmények miatt megindíttatott ugyan, de ítélettel még be nem fejeztetett. (1869. deczember 6-án 3194. sz. a.) 104. Semmiségi panaszszal lehet élni azon bírói végzés ellen is, mely által a bíróság valamely ügyet érdekeltség miatt magától elutasított. (1869. deczember 16-án 3096. sz. a.) 105. Sommás eljárásban Ítéletet törvényszerüleg csak azon bíró hozhat, kinek közvetlen befolyásával az ügy tárgyaltatott és a *) E határozattól a semmitőszék eltért.