Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

13 47. A jászkún- és haj du-kerületi törvényszékek másodfolyamodási bíráskodása a polg. törv. rendtartás életbeléptetése folytán a csődügyekre nézve is megszűnt. (1869. september 7-én 687. sz. a.) 48. A felebbviteli beadványt elkésés miatt visszautasító első bírósági végzés ellen intézett semmiségi panasz a semmitőszék által vizsgálat alá vétetik ugyan, hogy meggyőződést lehessen szerezni arról, vájjon a visszautasítás helyesen történt-e ? de ha helyesen történt, akkor a semmiségi panasz a polg. törv. rendt. 282. §-a alapján visszautasíttatik. (1869. september 7-iki teljes ülési megállapodás.) 49. A végrehajtási költségek megállapítására vonatkozó panaszok elintézése, úgy a semmiségi panaszra tett ellenészrevételek költségeinek megállapítása a semmitőszék hatásköréhez tartozik. (1869. september 7-iki teljes ülési megállapodás.) 50. A kir. semmitőszék az első folyamodási bíróságoktól perkivonatok felterjesztését nem veszi igénybe.1) (1869. september 9-iki teljes ülési megállapodás.) 51. Az oly végzés, melynél fogva valamelyik fél a sommás per birája által személyes megjelenésre idéztetett, jogérvényesen csak magának a megidézett félnek, \-agy annak kézbesíthető, ki az első végzések elfogadására felhatalmazva van (polg. törv. rendtartás 259. §.). (1869. september 10-én 1632. sz. a.) 52. A polgári bíróságok csak oly bíróságok határozatai alapján rendelhetik el a végrehajtást, melyek akár mint rendes, akár mint választott biróságok a polg. törv. rendtartás szabályainak megfelelőleg vannak alakítva (polg. törv. rendtartás 345. §.). (1869. september 11-én 1238. sz. a.) *) A birói ügyvitel tárgyában 1874. évi október 15-én kelt igazságügyminiszteri rendelet folytán jelentőségét vesztette.