Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

12 41. A végrehajtási jognak a jelenlegi polg. törv. rendtartásban megállapított elévülése nem számítható ezen polg. törv. rendtartás életbe lépte előtti időpontoktól. (1869. augustus 24-én 1865. sz. a.) 42. A birói illetékesség megállapítása végett, vagy az ellen felhozott körülményeknek eskü általi bizonyítása meg nem engedhető. (1869. augustus 28-áu 1084. sz. a.) 43. Azon körülmény, hogy felperes a szavatost perbe idézte, nem vonhatja maga után a keresetnek rendes perre utasítását (polg. törv. rendtartás 78. és 79. §§-ai.). (1869. augustus 31-én 997. sz. a.) 44. Azon első bírósági végzés ellen, mely a biztosítás (illetőleg zárlat) elrendelése miatt emelt kifogások és azok felett tartott tárgyalás folytán hozatott, magának a biztosításnak (illetőleg zárlatnak) kérdésére nézve nem semmiségi panasznak, hanem csak felebbezésnek van helye. (1869. september l-jén 1074. sz. a.) 45. Bányaművelés megszüntetésére irányzott keresetek, bármily czimen indíttassanak, a bányabiróságok illetőségéhez tartoznak. (1869. september 3-án 681. sz. a.) 46. A polg. törv. rendtartás 399. §-ában foglalt azon kedvezmény, hogy bizonyos fizetések és jövedelmek csak annyiban esnek végrehajtás alá, a mennyiben 300 frtot túlhaladnak, a néptanítók fizetésére s azoknak fizetését pótló egyéb jövedelmekre is kiterjed.1) (1869. september 4-én 1174. sz. a.) x) A lefoglalható összeg tekintetében változott az 1876 : XXXI. t. cz. 1. és 2. §§-ai folytán.