Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

7 12. Biztosítást elrendelő első bírósági végzés ellen semmiségi panasznak helye nincs, hanem csak kifogásoknak, a polg. törv. rendtartás 344. §-a értelmében. (1869. július 13-án 187. sz. a.) 13. Az első bíróság a polg. törv. rendtartás 282. §-a szerint csak a törvényes határidő eltelte után beadott semmiségi panaszt utasíthatja vissza hivatalból.*) (1869. július 14-én 117. sz. a.) 14. Ha az idéző végzés a biróság részéről aláírva nincs, azon fél, kinek ily végzés kézbesíttetett, törvényszerüleg megidézettnek nem tekinthető (polg. törv. rendtartás 287. §. 16. p.)-2) (1869. július 14-én 218. sz. a.) 15. Bányabiróságok előtt folyó bányaügyekben az előforduló semmiségi panaszok elintézésére a magy. kir. Curia; mint semmitőszék, nem illetékes. (1869. július 16-án 260. sz. a.) 16. Az előbbeni törvénykezési rendtartás hatálya alatt valamely törvényszéknél rendes szóbeli uton megindított perek, melyekben a keresetlevél a jelenlegi polg. törv. rendtartás hatálybalépte előtt már idéző végzéssel ellátva volt, jelenleg a polg. törv. rendtartás életbelépte után is a törvényszéknél folytatandók és pertárilag kezelendők, ha ezen polg. törv. rendtartás szerint a sommás elj aras alá tartoznának is. (1869. július 17-én 251. sz. a. és 1869. július 23-án 349. sz. a.) 17. Ha a fél ügyvéde a tárgyalási határnapot elmulasztotta anélkül, hogy elháríthatlan akadályt lenne képes kimutatni, J) E határozattól a semmitőszék eltért és az első bíróságok hatásköréhez tartozónak tekinti az oly semmiségi panaszok visszautasítását is, melyek például ügyvédi ellenjegyzés mellett a meghatalmazvány csatolása nélkül, vagy oly esetekben adatnak be, melyekben a törvény e jogorvoslatot világosan kizárja. 2) E határozattól a semmitőszék eltért. Ha az idézési végzés a biróság hivatalos pecsétjével el van látva, csupán a biró aláírásának hiánya miatt az idézés nem tekintetik semmisnek,