Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

6 6. Ingatlanokra vezetett végrehajtásnál, a polg. törv. rendtartás 297. §. 18. és 19. p. alatti eseteit kivéve, az árverés foganatosítása előtt alaki sérelmek miatt külön semmiségi panasznak helye nincs.1) (1869. július 1-én 80. és 91. sz.a., továbbá 1869. július 2-án 106. sz. a.) 7. A felebbviteli biróság határozata ellen intézett semmiségi panasz nem közvetlenül, hanem azon felebbviteli biróság utján terjesztendő fel a semmitőszékhez, melynek határozata ellen van a semmiségi panasz intézve (ügyv. szab. 234. és 235. §§.)-2) (1869. július 5-én 61. sz. a.) 8. Váltó végrehajtásnál felmerült igényperben, midőn a végrehajtás ingóságokra van intézve, a támasztott igény iránt hozott határozat elleni semmiségi panasz elintézése nem tartozik a semmitőszék hatásköréhez.s) (1869. július 5-én 114. sz. a.) 9. Úrbéri ügyekben beadott, vagy beadandó semmiségi panaszok elintézésére a semmitőszék nem illetékes. (1869. július 6-án 170. sz. a.) 10. Közvetlenül a kir. semmitőszékhez beadott folyamodások folytán a semmitőszék nincs hivatva arra, hogy a netalán fennforgó birói illetőségi összeütközés esetében az illetékes biróság megállapításába bocsátkozzék (polg. törv. rendt. 50. §.). (1869. július 6-án 45. sz. a.) 11. Oly végzés ellen, melynél fogva a semmiségi panasz a törvényes határidő elmulasztása miatt utasíttatott vissza, további semmiségi panasznak helye nincs (polg. törv.rendt. 282. §-a). J) (1869. július 7-én 122. sz. a.) J) Ezen elv szabatosabb körülírását 1. az 59. sz. telj. ülési megállapodásban. 2) L. az 1874. október 15-ki ügyv. szab. 242. §-át. 3) Az 1876. évi nov. 30-iki váltóeljárás 90. §-a folytán jelentőségét vesztette. 4) Ezen elv szabatosabb körülírását 1, a 48. sz. a. telj. ülési megállapodásban.