Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

1. A becsületsértési és kisebb hatalmaskodási perek, menynyiben a keresetlevelek még idézési végzéssel el nem láttattak, átalában véve sommás eljárás alá tartoznak.1) (1869. június 21-én 79. sz. a. és 1869. július 5-én 131. sz. a.) 2. Kártéritési keresetek, melyeket a bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt indít, ha éhez való joga a szerződésben foglaltatik, még azon esetben is sommás ntra tartoznak, ha a kereset a bérlet lejárta ntán indittatott. (1869. június 28-án 52. sz. a.) 3. Az építkezésre közigazgatási uton nyert engedély a sommás visszahelyezési keresetet nem zárja ki. (1869. június 30-án 51. sz. a.) 4. A felajánlott tanuk kihallgatásának mellőzése miatt semmiségi panasszal élni nem lehet (polg. törv. rendt. 183. §-ának éri). (1869. július 1-én 32. sz. a.) 5. A polgári törvényk. rendtartás 275. §-a ellenére semmiségi panaszt és felebbezést együttesen tartalmazó beadvány nem viszszautasitandó, hanem az illető fél a törvény rendeletére figyelmeztetvén, beadványának rövid zárhatáridő alatti ahoz képest leendő kiigazítására utasitandó, a mint a jogorvoslatok mindkét nemével, vagy pedig azoknak csak egyikével kiván élni.2) (1869. július 1-én 72. sz. a.) *) Az átmenetre vonatkozott; egyébiránt a becsületsértési perekre nézve részben változott az 1877. XXII. t. cz. 7. §-ának 7. pontja folytán. -) E határozattól a semmitőszék eltért.