Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

44 teljes tanácsülés, semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1872 : 41. szám és M. Theniis 1872 : 24. szám, 204. lap, és Curiai hat. 1872 : 26. szám, 521.). 7. A csőd kiütését megelőző foglalás által szerzett zálogjog az 1869. évi april 8-án kelt igazságügyin, rendelet 27. §. szerint a csőd nyitás által hatályát nem vesztvén, a végrehajtató fél ennek alapján a végrehajtás tovább folytatását, illetőleg a lefoglalt ingók elárverezését követelésének a csődtömegbe való bejelentése nélkül is, — mire a váltóhitelező a marosvásárhelyi kir. Ítélő tábla területén érvényben levő csődrendtartás 113. §. szerint sincs kötelezve, — csődön kivül eszközölheti. 1872. decz. 6. — 14164. semm. (Curiai hat. 1872 : 45. szám, 564.). 47. §. Perujitás. 1. Mivel a ptr. 47. §-a szerint az újitott perre nézve kivétel nélkül azon biró illetékes, kinél az alapper tárgyaltatott s elintéztetett; a ptr. 320. §-a szerint továbbá az újitott perben a perújitás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyaltatik s egy közös Ítélettel döntetik el; s elvégre a perujitás kérdésében hozott Ítélet érdemleges része ellen nem semmiségi panasznak, hanem fölebbezésnek van helye : a törvény ezen rendeletéből következik, hogy azon esetben, midőn az alapper tárgyalásánál habár véletlenül elmaradt alperes a ptr. 97. §. rendeletéhez képest az alapperben eljárt biró illetősége ellen kifogást nem tett, újított keresetlevelében az alapperbeli biróság illetőségét meg nem támadhatja. 1871 : decz. 29. — 15574. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 12. szám). 49. §. Választás a biróságok közt. 1. Habár a követelésnek alapul szolgáló kötelezvényben alperes alávetette ugyan magát a reá nézve különben nem