Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

263 33. A község felpörössége alatt folytatott perben ugyanazon közsógbeli lakosok kifogástalan tanúkul nem tekinthetők; vallomásuk bizonyítékot nem képez. 1872. apr. 26. — 1662. legfli. (Curiai hat. 1872 : 35.) szám. CXIL), 34. Ámbár az első bíróság által a perújítás kérdése az ideigl. törv. szah. hatálya alatt külön végzéssel már el is döntetett s ennek folytán a perújítás megengedtetvén az ügy érdemében ítélet is hozatott: mindamellett, ha ezen érdemleges Ítélet elleni föllebbezós a ptrend életbe lépte után adatik be, a felsőbb bíróság az átmen. intézk. XVIII. czikkének rendeleténél fogva a ptr. 302. §. értelmében az ügy érdemével egyidejűleg a perújítás kérdését hivatalból is vizsgálat alá venni tartozik. Ha az alappert több felperes indítja több alperes ellen, és az alapperbeli keresetlevélben alpereseknek egyetemleges elmar asztaltatása nem kéretett, s ugyanazon perbeli válaszban e részből előadott megváltoztatott kérelem birói figyelembe többé nem jöhetett: ily esetben a perujitási kereset akkor, midőn az egy fölperes által csak egy alperes ellen intéztetik, s ez az anyaperbeli egész követelés összegében elmarasztaltatni kéretik, — ezen alperes irányában az alapperbeli kérelem nyilván túlterjeszJcedettnek és megváltoztatottnak tekintendő, holott a perujitási kereset sem az alapperbeli kérelmen túl nem terjedhet, sem az alapper tárgyát meg nem változtathatja. 1870. decz. 30. — 4089. legfli. (Curiai hat. 1872 : 25. szám. CXIII.) 35. Vevő tulajdonjogát igényper utján oly ingóságra is érvényesítheti, melyre nézve az átadás tényleg meg nem történt ugyan, de az adásvevési szerződés létrejötte (okmány, vagy egyébb bizonyítékkal) igazolható. Az igényelt tárgy ily körülmények közt a végrehajtási zár alól fölmentendő. 1870. nov. 25. — 4823. legfh. (Curiai hat. 1872 : 35. szám. CXV.)