Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

Í46 szolgáltatna. 1871. május 5. - 5527. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1871 : 57. szám). 10. A pesti kir. itélő tábla kétségtelenül szabálytalanul járt el, midőn a ptr. 6. §. alapján kibocsátott ügyv. szab. 212. §. megsértésével az alispáni úrbéri biróságnak úrbéri ügyben hozott határozatát polgári tanácsban veszi vizsgálat alá. Minthogy mindazáltal a hivatkozott §§-nak megfelelőleg alakitott s egy közös elnök vezetése alatt álló szakosztályok — figyelve a ptr. 3. §. a) pontjára is — önálló biróságokul nem tekintethetnek, hanem ugyanazon egy fölebbezési bíróság kiegészítő részeit képezik, — de határozataik is az illető osztály megnevezése s az elintézett ügy minőségére való tekintet nélkül, mint a kir. tábla által hozottak, adatnak ki : mindezek folytán a semmitőszék a jelzett szabálytalanságot a ptr. 304. §-ban felsorolt semmiségi pontok valamelyike alá vonhatónak nem találta. 1871. jul. 19.— 8230. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 58. szám). 11. A legfőbb Ítélőszék a ptr. 304. §. alkalmazásával az alsóbiróságok ületéktelenségének kijelentésére nincs hivatva. A 304. §. alkalmazása a semmitőszék jogköréhez tartozik. 1871. jun. 27. — 7292. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 63. szám). 12. Ha az általános kérdöpontok mindenik tanúhoz nem intéztetnek : ezen mulasztás hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet képez, — még akkor is, midőn ez iránt a jelen volt peres felek észrevételt nem tettek is. 1871. aug. 30. — 8944. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1871 : 71. szám). 13. Semmiségi eset áll elő, ha a fölebbviteli biróság felülvizsgálat útján érdemileg itél oly ügyben (rendes eljárás alá tartozó kereset), melyben az első biróság (sommás biróság) ítélni jogosítva nem volt. Ez is hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. 1871. október 10. —