Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

138 (Törvénysz. Csarn. 1871 : 51. szám és Curiai hat. 1871 : 19. szám, 420.). 25. A ptr. 297. §-nak 10. pontjában foglalt azon rendelkezés, mely szerint semmiségi esetet képez : ha a biró határozatában a felek kérelmén túl terjeszkedik, a feleknek a per tárgya iránt előadott kivánataira vonatkozik, — nem pedig a bizonylatok alkalmazása tárgyában tett indítványaikra. 1872. april 11. 3135. semm. sz. h. (Curiai hat. 1872 : 19. szám). 26. Minden biróság legelőször is arra tartozik ügyelni, váljon a kereseti kérelem olyan-e, hogy az annak alapján hozott itélet végrehajtható fog lenni, — mivel különben az ily keresetre eszközlött egész eljárásnak hivatalbóli megsemmisítésére s a keresetlevél kijavítás végetti visszaadáséinak elrendelésére szolgáltatik alkalom. 1872. aug. 1. — 8505. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 67. szám). 27. Az oly itélet, melyben alperes arra köteleztetik, hogy a per tárgyát képező erdőrészeknek bizonyos évig való — gyakorlat szerinti — haszon élvezetét fölperes javára megengedje, végre nem hajtható, ha ezen gyakorlat mibenléte az itélet rendelkező részében tüzetesen meg nem határoztatik és ez által annak szövegezésénél a ptr. 253. §. rendelkezése is figyelmen kivül hagyatik. 1872. aug. 12. — 9147. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 77. szám). Ad 13. 28. A szavatos az elsőbirósági Ítéletnek azon pontját is fölebbezvén, mely szerint a fölperesi követelésben elmarasztaltatott; — habár alperesek az első biróság Ítélete ellen fölebbezéssel nem éltek, — miután azonban alperesek s az általuk perbe idézett szavatos között oly jogviszony van, hogy a szavatosság megállapítása után alperesek itéletbeli kötelezettsége a szavatosra is kihatna s igy a ptr. 290. §. c) pont rendelkezése jelen esetben a dolog természeténél fogva alperesekre s az ezek által felhívott szavatosra is alkalmazandó : mindezeknél fogva a