Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

137 már a felekkel — még a szervezés előtt kelt — felsőbb bírósági határozatot közlött, és a hozzá beadott felebbezés fölött végzést is hozott, — tehát önmaga is már eljárt. 1872. april 11. — 31G3. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarn. 1872 : 40. szám). Ad 9c 20. Midőn a bíróság hivatalos jelentése szerint az ügyiratok a pertárnok részéről a ptr. 149. §-hoz képest határozathozatal végett beterjesztetvén, a panasz tárgyává tett végzés az ügyviteli szabályok ellenére ülésen kívül hozatik : ez esetben a bíróság azon határozathozatalakor szabályszerűen alakultnak tekinthető nem levén, a 297. §. 9. pontja szerinti semmiségi eset forog fenn. 1871. sept. 21.— 10012. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 87. sz.). 21. Az, hogy az Ítélethozatalnál az elnökön s a ptr. 5. §. szerint szükséges két birón kivül még egy harmadik is részt vett, — nem helyeselhető szabálytalanság ugyan, de a ptr. 297. §. 9. pontja alá vonható s ekként hivatalból figyelembe veendő semmiséget, — mely csak akkor áll be, ha az Ítélethozatalra kisebb számú bíróság folyt be, — mint a mennyi a ptr. 5. §-ban meg van állapítva, — nem képez. 1871. decz. 12. — 14791. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872 : 6. szám). 23. Azon körülmény, hogy valamely bírói határozat hozatalánál több biró vett részt, mint a törvényhen előírva van, a ptr. 297. §. 9. pontja alá eső s e szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet képez. 1872. juh 28. —8164. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1872: 31. szám, 529.). Ad 10. 24. A 297. §. 10. pontjában emiitett „végrehaj thatlans ág" kifejezése alatt nem értendő a marasztalt fél esetleges fizetési képtelensége, melyről egyébként a biró, — miután annak fennforgását csak a végrehajtás sikertelen megkísérlése igazolhatja, — az ítélet hozása alkalmával hivatalos tudósítással nem is birhat. 1871. jun. 21—23-kán 6932. semm. sz. h. a semmitőszék döntvénykönyvéből.