Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

126 II. FEJEZET. F e 1 e b b e z é s. 285. §. Mikor van helye a fölebbezésnek? 1. A ténykörülmények nem kellő kifejtése miatti jogorvoslat nem semmiségi panasz, hanem fölebbezés útján s nem a semmitőszék előtt, hanem a fölebbviteli biróságnál keresendő. 1871. nov. 9. — 13532. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 93. szám). 2. A letéteményezett összegek kiadását elrendelő birói határozatok ellen fölebbezésnek nincs helye. 1872. juiii 4. — 5853. semm. sz. h. (M. Themis 1872 : 33. szám, 276. lap). 287. §. A fölebbezés hatálya. 1. Midőn a fölebbezés az alsóbirósági Ítélet ellen annak egész kiterjedésében intéztetik és ennek a fölebbezvény bevezetési részében kifejezés is adatik : ily esetben azon körülmény, hogy a fölebbezés zárkérésében kiválólag csak annak feloldása kéretik, nem zárja el a felebbviteli bíróságot attól, hogy ha nem a feloldást, hanem a felebbezett Ítélet megváltoztását találja helyesebbnek, — Ítéletét ily értelemben kimondhassa. 1872. aug. 12. — 9147. semm. sz. h. (Törv. Csarnok 1872 : 77. szám). 288. §. A felebbezés hatcdya a pertársakra nézve. 1. Nem semmis még magában véve a felsőbb bírósági határozat, ha az több pertársak közül csak némelyeknek fölebbezése folytán már akkor meghozatott, — mikor a többiekre nézve a felebbezési határidő még le nem járt s ezek fölebbezéssel még nem éltek. Ezek nyilt határidőben beadandott felebbvitel alapján kérhetik az ügynek