Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Második folyam (Pest, 1873)

127 részükre leendő felülvizsgálását. 1871. okt. 24. — 10277'. semm. sz. h. (Törvénysz. Csarnok 1871 : 92. szám és M. Themis 1871 : 4. szám, 30. lap). 290. §. 1. A szavatos az első birósági ítéletnek nemcsak a szavatosság megállapítására vonatkozó részét, hanem azon pontját is fölebbezvéii, mely által a fölperesi követelésben elmarasztaltatott; — habár alperesek az első bíróság ítélete ellen felebbezéssel nem éltek is, — miután azonban alperesek és az ezek által perbe idézett szavatos között oly jogviszony van, hogy a szavatosság megállapítása után alperesek itéletbeli kötelezettsége a szavatosra is kihatna s igy a ptr. 290. §. c) pont rendelkezése ezen esetben a dolog természeténél fogva az alperesekre és az ezek által felhívott szavatosra is alkalmazandó, — annálfogva a másod bíróság az által, hogy a szavatos felebbezése folytán a nem fölebbező alperesek irányában is fölpereseket keresetüktől elmozdította, a ptr. 297. §. 13. pontja alá vonható semmiséget el nem követett. 1871. jim. 2.— 6032. semm. sz. h. (Törv. Csarn. 1871 : 54. szám). 291. §. Érdemleges ítélet és további eljárás. 1. Azon esetben, midőn az alsó bíróság a keresetet idöelőttiség miatt útasitotta vissza, a felebbvítelí bíróság pedig a keresetet időelőttinek nem találva, — végzés által az alsó bíróságot a kereset érdemében leendő ítélethozatalra útasitj a \ a fölebbviteli bíróság ezen eljárás által semmiségre okot nem szolgáltat. Mert az elsőbiróság fölperest fennforgó keresetével idöelőttiség indokából utasítván el, alperek érdemleges kifogásainak, illetőleg a perérdemének megbirálásába egyáltalán nem bocsátkozott, — ez irányban tehát első birósági ítélet sajátlag nem is létezik. Minélfogva a kir. ítélőtábla, midőn az idöelöttiségi