Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

80 következmények kimondását is tartalmazza. Ez által csak a kérelem alapján hozott ítélet foganatosításának módozatai határoztatnak meg bíróilag. Ily esetijén semmiségi alap fenn nem forog. (1869. sept. 17-én 1351. sz. a. semmi tőszéki határozat). 249. §. Pervesztes több felperes társ ellenében biróilag megítélt perköltségek, csak azon esetben terhelik azokat egyetemlegesen, ha az e tekintetbein egyetemlegesség magában az Ítéletben lett megalapítva. (1870. decemb, 2-án 10,739. sz. a. sem. sz. h., a semmítőszék döntv ény -gyűjtemény éből). 251. §• Perköltség. A semmítőszék, valamely semmiségi panasz elintézése alkalmával csak akkor érzi magát hivatva a perköltségek iránt határozni, ha a fél e tekintetben törvénynél fogva a semmiségi panaszon kivűl más perorvaslattal nem élhet. (1870. dec. 20-án 13009. sz. h., a semmítőszék döntvény -gyűjtemény ébö'l). A fel nem számított költségek meg ne01 Ítélhetők, habár a keresetlevélben kijelentette is, hogy felszámításuk a tárgyaláskor fog teljesíttetni. (1869. aug. 25-én 628. sz, a. legfőbb itélőszéki határozat). A túlságosoknak talált — megítélt — perköltségek iránti panaez sem tartozik a semmitőszéki eljárás és illetékesség alá, (1869. aug. 28-án 1084. sz. a. semmítőszéki határozat). A költségekben csak a per érdemében hozott Ítélettel lehet bármelyik felet is elmarasztalni. (1869. augusti 31-én 997. sz. a. semmítőszéki határozat). Rendes eljárásban az igazolási tárgyalás költségei felett is a ptr. 251. §-hoz kénest csak az ítéletben lehet