Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

69 113. §• Oly esetben, midőn a per a felek meg nem jelenése miatt megszűntnek nyilváníttatott : a per újra felvétele nem perújítási kereset, hanem egyszerű kérelem útján eszközölhető. (1870. márcz. 23-án 1616. sz. semm. sz. h.) Hogy ha a tárgyalási, illetőleg perfelvételi napon mindkét fél megjelent, és csak az ekkor kölcsönös megegyezéssel létrejött határidőhosszabbítás folytán a folytatólagos tárgyalási, illetőleg az ellenirat "beadására kitűzött határidőről maradtak el; ez esetben nem a 113-ik, hanem a 143. §. veendő alkalmazásba; vagyis az ellenirat mindaddig beadható, míg fölpeues a percsomóban az ügynek itélet alá terjesztését nem kérte. Ha tehát a pertárnok az iratokat ezen kérelem előtt terjesztené a törvényszék elébe, azok az alperesi ellenirat beadhatása végett a pertárba visszautasítandók. (1870. jul. 29. 6662. sz. a. semm. hat.) Ha fölperes új keresete, vagy az alperessel együtt közösen beadott és az űgyfolyam újólagos fölvételét tárgyazó folyamodvány értelmében a biróság sommás ügyben az új tárgyalásra, rendes perekben pedig a per újólagos fölvételére új határnapot tűz ki; — vagy ha ezt az idézésben elkövetett, később azonban hivatalból észrevett hiba miatt önmagától rendelte is el : ez ellen semmiségi panasznak nincsen helye. (Ptr. 297. §.; 1869. decz. 7-én 3514. sz. a. semm. sz. hat.) Oly esetekben, midőn a per a felek meg nem jelenése miatt megszűntnek nyilváníttatott, a per újra fölvétele nem perújítási kereset, hanem egyszerű új kereset vagy kérelem útján eszközölhető. (1870. márczius 23-án 1619. sz. a. semm. sz. hat.) Tekintet nélkül arra, váljon a felek meg lettek-e törvényesen idézve, vagy nem : a kereset a pertárnok azon jelentése folytán, hogy a felek a kitűzött határnapon meg