Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

70 nem jelentek, egyszerűen megszűntnek nyilvánítandó. (1869. évi 1778. sz. a. semm. sz. hat.) Tekintve, hogy a ptr. 128. §. szerint a rendes Írásbeli per a viszonválasz beadása által rendszerint berekesztetnek tekintendő : a végirat beadása vagy mellőzése a felek szabad tetszésétől függ. Ezen iratok mellőzésére tehát a ptr. 113. §. szabálya nem alkalmazható. (1870. jul. 28-án 7721. sz. a. semm. sz. hat.) II. FEJEZET. Sommás eljárás. 114. §. Kereset. Sommás eljárásban a fél keresetét rendes keresetlevél alakjában önmaga is beadhatja. Ily keresetlevél küllapján a képviselő ügyvéd nevének és lakhelyének kitétele nem szükségeltetik. Ugyanazon biróság által két külön ügyben hozott két külön végzés ellen egy panasziratban beadott semmiségi panasz szabálytalan ngyan, de elfogadható. (1870. apr. 11-én 2279. sz. a. semm. sz. hat.) 115. §. Idézés. A tárgyalás reggeli 9 órára tűzetvén ki, a fél megjelenése érvényesnek nem tekinthető, ha az déli 12 óra után, a jegyzőkönyv berekesztése után történt. Ily esetben hozott elmarasztalási Ítélet ellen nincs helye semmiségi panasznak. (1869. decz. 29-én 3136. sz. a. semm. sz. hat.) Az idéző végzés a biróság részéről aláírandó. Különben azon peres fél, kinek a biróság részéről alá nem irott végzés kézbesíttetik, törvény szerűleg megidézettnek nem tekinthető. (1869. jul. 14-én 218. sz. a. semm. sz. hat.)