Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

63 szolgáló okmány valódisága tagadásba vétetik, annak bebizonyítására felhivott tanúk egyikének bármily határozott vallomása az a mellé ajánlott pótesküvel a ptr. 95. §. értelmében nem elégséges a perút megállapítására. (1870. sept. 14-én 8720. sz. a. semm. sz. hat.) A kereset alapjául felhozott okirat valódisága alperes által kétségbe vonatván, ennek kiderítésére még egyszeri tárgyalás tartandó. Ennek mellőzésével hozott és az ügyet rendes perútra utasító végzés megsemmítendó'. (1870. mart. 5-én 26. sz. a. semm. sz. hat.) Mezei rendőrségi ügyekben a korábbi törvény és eljárás fenntartva levén (átm. int, XXI. cz. 5. p.) — a szavatoság kérdése is az 1840 : 9. tczik által megszabott szóbeli sommás eljárás alá tartozik. Ily esetekben tehát a ptr. 79, 95. §. §-ait alkalmazni és fölperest alperesnek szavatosra való hivatkozása folytán a rendes eljárásra utasítani nem lehet. (1870. aug. 31-én 8178. sz. a. semm. sz. hat.) Az által, hogy felperes a bűnvádi törvényszék ítélete szerint az okirat (nyugta) hamisítás vádja alól felmentetett, még nincs biróilag megállapítva az, hogy az okirat valódi, illetőleg, hogy azt alperes sajátkezüleg irta. Ha tehát alperes a kereset alapjául felhozott okirat valódiságát tovább is kétségbe vonja és annak valódisága nyilvánvaló tényekből ki nem tűnik, az eljáró biróság felperest helyesen utasítja a rendes perbeli eljárásra. (1870. okt.21-én 9931. sz. a. semm. sz. hat.) Midőn alperes nem a kereset alapjául felhozott okirat valódiságát vonja kétségbe, hanem az arra alapitott felperesi követelésnek jogi hatályát támadja meg : ily esetben a sommás perútra tartozó ügyet a rendes perútra áttenni nem lehet. (1870. nov. 23-án í 1,052. sz. a. semm. sz. hat.)