Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

62 kon belül van a felebbvitelnek helye. (1870. jul. 13-án 6092. sz. a. semm. sz. hat.) Építkezésre közigazgatási úton nyert engedély a sommás visszahelyezési keresetet nem zárja ki. fl869.jun. 30-án 51. sz. a. semm. hat.) Visszahelyezési kereseteknél a birói illetőséget nem az alperesnek lakása, hanem a kérdés alatti ingatlannak fekvése szabályozza; ha tehát a birtok az eljáró főszolgabíró járásában fekszik, mivel ennek illetősége az egész járásra kiterjed, ily keresetekre vonatkozó illetőségét helyesen állapítja meg. (1870. május 31-én 4651. szám a. semm. sz. hat.) Ad k). A 93. §. k) pontjában érintett munkabérek iránti keresetek sorába nem tartozik azon kereset, mely ügyvédi díjazás fejében, bizonyos ház felépítésének, vagy helyette az annak megfelelő pénzérték megtérítésének kötelezésére vonatkozik. (1870. május 19-én 4224. sz. alatti semm. sz. hat.) Ha a keresetben nem egyedül munkabéri követelés foglaltatik, hanem a — részben az építéshez szükséges — anyagok megtérítését tárgyazza : ily esetben a ptr. 93. §. kJ pontja a sommás birói illetőség megállapítására alkalmazásba nem jöhet. (1870. nov. 23-án 11,029. sz. a. semm. sz. hat.) 95. §. Sommás esettknek a rendes eljárásra utasítása. Sommás visszahelyezési (birtokháborítási) perekben szavatosságra hivatkozásnak nincs helye; mert a birtokháborítási esetek személyes cselekmények kifolyásai levén, a felelősség ez uton csak is az elkövetőt terhelheti. (1869. július 27-én 466. és 1870. május 31-én 4651. sz. a. semm. sz. hat. Sommás úton indított kereseteknél, ha az alapúi