Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

61 A hajókázható folyamokon létező hidak rongálása nem tekinthető oly ügynek, mely az 1840 : 9. tvcz. 1. §-ban említett károsításokra nézve a mezei rendőrségi törvény s így a ptr. 93. §. /*) pontja értelmében sommás eljárás alá tartozuék. (1870. nov. 5-én 8033. sz. a. senim. sz. határozat.) A polgári eljárás köréhez tartozó mezei rendőrségi ügyek, sommás eljárás tárgyát képezvén : a városi kapitányi hivatal azok feletti határozatokra nem illetékes, s ha netán beavatkozott volna, eljárásra semmis; — kivéve azon esetet, midőn a városi kapitány bírói miüősítvénynyel bírva, a városi biró helyetteseként járt volna el. (1869. decz. 30-án 4917. sz. a. semm. sz. hat.) A városi biró általi egyszerű helyettesítés (azonban) törvényesnek nem tekintethetik, mert ez nincs arra feljogosítva, hogy távolléte idejére önmaga nevezzen magának helyettest a sommás ügyekbeni bíráskodásra. (1870. jan. 14-én 4151. sz. a. semm. sz. hat.) Oly mezei rendőrségi ügyekre, melyek vétkes gondatlanságból vagy száudékos negédességből és rosz akaratból elkövetett károsítás miatt indíttatnak, s a melyek szorosan rendőri, illetőleg büntető eljárás alá tartoznak, a ptr. 93. §. h) pontja szerint sommás eljárás köre s egyáltalában a semmítőszék illetősége ki nem terjed. (1870. aug. 23-án 7243. sz. a. semm. sz. hat.) A per tárgyát képező összeg 200 forintot meg nem haladván, az 1869. évi átmeneti intézkedések XIX. tezikk által fenntartott 1840 : IX. tvczikk 5. §-nak azon szabványa , hogy mezei rendőri ügyekben a másodbirósági határozat ellen további felebbvitelnek helye nincs : azon esetre is kiterjed, midőn a marasztalás a másodbirósági Ítéletben nem mondatott ki. (1870. sept. 26-án 3401. sz. a. semm. sz. hat.) Ad i). Birtokháborítási perekben, mindenkor birto-