Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

54 birája elé tartozik, s viszont ugyanezen joga és kötelessége van a sommás per birájának a rendes eljáráshoz tartozó keresetekre nézve. (1869. aug. 10-én 740. sz. alatti semm. sz. hat.) Egyes bíróságoknál, a ptr. 92. §-a folytán, rendes írásbeli eljárást nem lehet alkalmazni, habár az kiköttetett is. Nem akkor sem, ha az az iránti egyezség az eló'bbi perrend hatálya alatt keletkezett. (1869. jul. 22-én 330. sz. a. semm. sz. hat.) Ingatlan birtok feletti szerződés betöltése vagy megsemmítése iránti keresetek soha sem tartoznak a sommás biróság illetőségéhez, még akkor sem, midőn a szerzö'désileg kikötött foglaló, vagy ennek kétszeres megfizetése követeltetik. (1869. sept. 21-én 1519. sz. a. legfőbb itélőszéki határozat.) 93. §. A sommás eljárás esetei. Ad a). Azon kereset, mely nem az örökösödési jog megállapítására, vagy az örökhagyó végakaratának megszüntetésére, hanem 300 frtot meg nem haladó osztályrész megfizetésére van irányozva, a 93. §. a) pontja szerint sommás biróság illetősége alá tartozik. (1870. aug. 26-án 6585. szám a. semmítőszéki határozat.) Az eljegyzési viszonyból származó azon peres kérdésekre, melyek felett a ptrendtartás életbeléptetése előtt az egyházi törvényszékek Ítéltek, a ptr. 22. §-a nem alkalmazható; — következőleg ha a kereset tárgya 300 forint értéket túl nem halad, sommás biróság elé tartoznak. (1870. jan. 10-én 3482. sz. a. semm. sz. hat.) A becsületsértési és kisebb hatalmaskodási perek általában véve a sommás eljárás alá tartoznak. (1869. jun. 21-én 79., és jul. 5-én 131. sz. a. semm. sz. hat.)