Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

51 ügyvédjelölt helyettesíttetik, a fél képviselete érvénytelennek s az egész tárgyalás és ítélet semmisnek tekintendő. (1870. decz. 21-én 12,882. sz. a. semm. sz. hat.) Jogakadémiai tanár nincs elzárva attól, hogy a feleket, mint ügyvéd, képviselje. (1870. sept. 7-én 6352. sz. alatti semm. sz. hat.) Jelenleg a törvény nem tilalmazza, hogy a közigazgatási jegyzők a biróságok előtt ügyvédi, vagy sommás perekben megbízott képviselői minőségben megjelenhessenek. Azoknak a hatóság többi közegeihez való viszonya nem sorolható a ptr. 56. §-ban birói érdekeltséget megalapító okok közé. (1870. márcz. 17-én 2020. szám alatti semm. sz. hat.) A ptr. 88. §. második kikezdése értelmében köteles ugyan az igazolási kérvényt ellenjegyző ügyvéd meghatalmazását is ahhoz mellékelni : ennek elmulasztása azonban, ha a kérvény különben kellő időben beadatik, nem vonhatja maga után annak visszautasítását, hanem csak a hiány pótlásának elrendelését. (1870. sept. 10-én 8231. sz. a. semm. hat.) 89. §. A meghatalmazvány felmutatása Az ügyvéd tekintet nélkül az eljárás nemére, tartozik meghatalmazását az első perirathoz mellékelni. Tehát sommás eljárásban is, ha Írásbeli kereset adatik be, az ügyvédi meghatalmazás ahhoz melléklendő. Ennek elmulasztása miatt a kereset kijavítás vagy kiegészítés végett helyesen utasítható vissza, s ez nem képezhet semmiségi okot. (1869. nov. 30-án 2377. sz. a. semm. sz. hat.) Ha az örökösök nevében egy harmadik személy által semmiségi panasz adatik be a nélkül, hogy az felhatalmazását igazolná, a semmiségi panasz nem egyszerűen 4*