Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

52 visszautasítandó, hanem a hiányzó meghatalmazás pótlása iránt teendő intézkedés. (1869. decz. 29-én 4465. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás ügyekben, még pedig a végrehajtási eljárásnál is, a fél által sajátkezűleg aláirt beadványoknak ügyvédi ellenjegyzése nem szükséges. (1869. novemb. 6-án 2ö86. sz. a. semm. sz. hat.) Az ügyvédi megbízás nélküli keresetlevél elfogadása nem képez a 297. §. alá vonható semmiségi esetet. Az az iránti kifogással csak azon fél élhet, kinek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el. (1870. márczius 31-én 269 9. sz. a. semm. sz. hat.) A fél pere vitelére ügyvédet hatalmazván meg, az a végrehajtási pénzösszeg felvételére is meghatalmazottnak tekintetik, — ha az ellenkezőnek kikötése, elrendelése nem igazoltatik. (1869. decz. 14-én 2886. sz. a. semm. sz. határozat.) Az ügyvédi megrovás nem a ptrendtartáson, hanem az ez által előbbi érvényében meghagyott 1804-ik évben kelt ügyvédi utasítás 25. §-án alapúi. Következőleg az ügyvédi megrovást tartalmazó birói határozat ellen az orvoslás is nem a ptrendtartás, hanem az érintett rendelet szerint megitélendő. Ily birói határozat ellen semmiségi panasznak nincs helye. (1870. aug. 25-én 8412. sz. a. semm. sz. hat.) A perben meg nem állapított ügyvédi díjak külön kereset útján követeltetvén, az ily kereset iránti illetőség- és eljárási módra nézve, egészen függetlenül az ezen díjakra okot szolgáltatott, — mely biróság előtt és minő eljárás szerint történt — tárgyalásától, a személyes kereseteket illetőleg fennálló általános szabályok mérvadók. (1869. sept. 11-én 1238., és 1870. máj. 14-én 3058. sz. semm. sz. h.) A telekkönyvi érdemelt, de ott fel nem számított s