Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

50 88. §. A meghotalmazvány kiállítása. A törvényeskorú, bár gyámhatóság alatt álló személyek jogosítva vannak saját tetszésük szerint ügyvédet vallani. (1870. okt. 21-én 9760. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásban a biró előtt élőszóvali megbizottés ügyvéd-vallásnak nem tekintethetik azon intézkedés, mely a fél személyes megjelenése nélkül a megbízott által válaszilag adatik elő, — de a melynek a jegyzőkönyv perfelvételi részében semmi nyoma nincsen. (1860. nov. 23-án 2441. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásnál is. ha a kereset Írásban és ügyvéd által adatik be, az ügyvédi felhatalinazványt a keresetlevélhez kell mellékelni. (1869. nov. 30-án 2377. sz. a. semm. sz. hat.) Ha az ügyvéd oly Írásbeli meghatalmazványnyal jelenik meg a biróság előtt, mely a ptr 167. és 168. §§nak meg nem felel, az illető fél úgy tekintendő, mintha meg sem jelent volna. (1869. decz. 30-án 3809. sz. alatti semm. sz. hat.) Az ügyvéd a biróság előtti helyettesítésre sommás ügyekben is csak ügyvédet bízhat meg. Az, ki nem ügyvéd, tárgyalásnál az ügyvédet ily minőségben nem helyettesítheti. Tehát a biróság, ki a feleket képviselőknek meghatalmazását hivatalból vizsgálni köteles, — hivatalból visszautasíthatja a felet képviselő ügyvédnek megjelent nem ügyvéd helyettesét, milyent képviselőjéül sommás eljárásnál csak a fél maga alkalmazhat, (1870. jul. 2-án 5816., 5817., és 1870. aug. 30-án 6904. sz. a. semm. sz. hat.) Az Erdélyben mindeddig érvényben levő 1852. évi ügyvédi rendtartás szerint, az ügyvéd maga helyett csakis ügyvédet helyettesíthet. Ha tehát ennek ellenére