Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

49 85. §. .-1 képviseltetés kötelezettsége. A ptr. 85. §. b) pontja szerint rendes eljárásban a feleknek ügyvéd által kellvén magukat képviseltetni, következik, hogy az ügyvédi képviselet tekintetéből hivatalból felügyeletet gyakorló bíróságnak tudomással kell bírni az iránt, hogy kik az előtte képviseletre jogosított ügyvédek. Ez okból a törvényszék, mint el nem fogadhatót, hivatalból visszautasíthatja az oly keresetlevelet, melyet oly ügyvéd ellenjegyzett, ki azon törvényszék előtt kihirdetett ügyvédek névjegyzékében elő nem fordul. (1870. april 28-án 3328. sz. a. semm. sz. hat.) 8G. §. Következményei a képviselet hiányának. Azon esetben, ha az egyik fél sommás eljárásnál az első tárgyaláson megjelent ugyan és védelmét előadta, de a folytatólag kitűzött újabbi tárgyalásra meg nem jelent, vagy pedig megbizott általi képviseltetésre utasíttatván, megbizottat nem küld : a 111. §. szerint meg nem jelenés miatt leendő elmarasztalásnak szoros értelemben helye nincs, hanem az addigi előadások, illetőleg szóváltások alapján lesz az ügy eldöntendő. (1870. april 7-én 2730. sz. a. semm. sz. hat.) Sommás eljárásban, ha az egyik fél képviselőjének meghatalmazása, mint alakjára nézve hiányos, a másik fél által kifogás alá vétetett is, ezen körülmény miatt az illető felet, mint meg nem jelenőt, nem lehet elmarasztalni ; hanem ha a szükséges kiigazítás azonnal nem teljesíthető, annak eszközlése végett a tárgyalás a hiányos meghatalmazást kiállító fél költségére a ptr. 86. §-a szerint elhalasztandó. (1870. nov. 16-án 1079. sz. a. semm. sz. határozat.) A. M. KIR. CURIA HAT. 4