Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

24 vényét, jogi képessége mégis saját törvényei szerint megalapítandó. E tekintetben az osztrák születésűek az idegeoek sorába és tekintete alá jőnek. (1869. nov. 6-án 317. sz. a. legfőbb itélőszéki hat.) A perrend azon általános szabálya alól, melynél fogva a birói illetőséget személyes keresetekben alperes lakhelye, birtokperekben pedig a terület szabályozza, az idegenek kivéve nincsenek. A ptr. 34. §-nak tehát nem lehet más értelmet adni, mint a mely az általános illetőséggel összeegyeztethető; következőleg e §. szerint, az idegenek is csak birtokpereikben tartóznak birtokuk illetősége alá; személyes kereseteikben azonban a birói illetőséget rendes lakhelyük szabályozza. Horvát-Slavonia honpolgárai a magyar biróságok előtt idegeneknek tekintendők. (1870. máj. 31-én 4400. sz. a. semm. sz. hat.) Szerződésszerű alávetés esetében azon körülmény, hogy létezik-e magánjogi viszonosság (reciprocitás) Magyarország és azon állam között, melynek polgáraként alperes megidézendő, nem a perbeli birói illetőség megalapítására, hanem csak a végrehajtás foganatosítására bírhat befolyással. Ily viszonosság hiányából a biró az illetőséget le nem szállíthatja hanem a ptr. 61. §. szerint, az idéző végzést az idegen alperes részére ennek illetékes hatósága által a m. kir. igazságügyminiszterium útján kézbesíttetni köteles. (1870. aug. 5-én 7581. sz. a. semm. sz. hat.) 35. §. A teljesítés helyéhez képest. Kötelezvényben, ha a fizetési hely nincs kijelölve a lakhely illetőségének mellőzésével — a kötelezvény kiállítási helyének birósága illetéktelennek nem vétethetik, s az utóbbi előtt beadott kereset hivatalból vissza nem utasítható. (1870. jan. 19. 4. sz, a. semm. sz. hat.)