Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

162 jogérvényes bírói Ítélet alapján rendelhető el. (1869. decz. 3-án 3263. sz. a. semm. sz. hat.) 423. §. Midőn a végrehajtás ingóságokra van elrendelve, foglalás tárgyává tenni nem lehet a földtől még el nem választott vetéseket, növényeket s általában a terményeket; mert ezek a ptr. 423. §. b) pontja szerint az ingatlan vagyon tartozékát képezik, tehát nem attól külön, hanem azzal együtt vonhatók végrehajtás alá. (1870. aug. 17-én 7181. sz. a. semm. sz. hat.) A foglalás és becslés tárgyául függő termés (vetés) szolgálván, ha ez időközben learattatik, kicsépeltetik, tehát vetés lenni megszűnik és a földtől elválasztva, mint gabona fog elárvereztetni : elárvereztetése mindaddig el nem rendelhető, míg újabban össze nem iratik és meg nem becsültetik. E nélkül nem lehetne a ptr. 406. §. szerint kikiáltási árképen szolgáló ésajelenlegi állapotának megfelelő becsértéket meghatározni. (1870. okt. 28-án 10,746. sz. semm. sz. hat.) 424. §. Becsérték kitudása. Ingatlanra vezetett végrehajtásnál a szőllőbirtokot, erdőt és egyéb faültetvényeket külön kell megbecsülni; — a külön becslés csak a felek kölcsönös beleegyezésével maradhat el. (1870. decz. 2-án 11,870. sz, a. semm. sz. h.) 426. §. Birói illetőség az árverés és a vételár felosztására nézve. Ingatlanokra vezetett végrehajtásnál az árverés elrendelésére minden esetben egyedül csak a dologi biróság illetékes. (1869. jul. 24-én 298. sz. a. semm. sz. hat.)