Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

7 tartozik, melyekben a törvényes kord személyek, kiknek ügyvédet vallani különben is jogukban áll, törvényeink szerint akár saját személyükben, akár az általuk vallott ügyvéd által föllépni jogosítva vannak. Ily esetekben a törvényes korú, bár gyámság alatt álló személyek felperessége, kereseti joga megállapítandó. (18 70. okt. 21-én 9760. sz. a. semm. sz. hat.) Azon kifogás, liogy felperest a kereseti jog nem illeti, vagy hogy az már megszűnt, semmiségi úton nem érvényesíthető. (1871. jan. 27-én 289. sz. a. semm. sz. h.) Sajtóügyekben a kereshetőség ellen csak akkor van előleges kifogásnak helye, midőn nem a sérelmesnek vélt czikk szerzője, hanem a felelős tulajdonos, kiadó, vagy szerkesztő ellen intéztetik a kereset. (1870. deczemb. 1-én 12,605. sz. a. semm. sz. hat.) Úrbérivel rokontermészetű birtokok után járó kötelezettségek iránti keresetek az ideigl. törv. szabályok által fentartott úrbéri nyilt parancs 19. §-a szerint nem törvénykezési, hanem közigazgatási útra tartoznak. Azon körülmény pedig, hogy ingó vagyon hiányában az úrbéri tartozások behajtására irányzott végrehajtást ingatlanokra kell vezetni, nem szolgálhat okul arra, hogy az ily ügy a polgári törvénykezés útjára áttétessék. (1871. jan. 11-én 13,382. sz. a. semm. sz. hat.) 9. §. Midőn felperesi keresetnek jogalapját büntető cselekvény képezi : ennek bebizonyítása előtt a polgári eljárás folyamatba nem tétethetik. (1870. jul. 22-én 6355. sz. a. semmítőszéki határozat.) 10. §. Megsemmítési ok nem forog fenn, ha a biróság azon kérelmet, hogy a polgári per felfüggesztessék és bűnvádi