Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

145 tett földkönyvben már elő is fordul. (1869. nov. 10-én 2183. sz. a. legfőbb itélőszéki hat.) 360. §. A végrehajtást foganatosítani lehet oly házban is, hol a marasztalt fél személyesen nincs ugyan jelen, de a mely az elmarasztalt fél részére lakásul van felszerelve. Midőn a végrehajtási végzés az elmarasztalt fél távollétében házbe 1 i j é n e k (kertészének) kézbe sittetik. de a lakás ajtajára ki nem függesztetik, ez által semmiségre okul szolgáló lényeges szabálytalanság nem követtetik el. (1870 aug. 26-án 7453. sz. a. semm. sz. hat.) A végrehajtást elrendelő végzés kézbesítésénél, ha a hon nem levő végrehajtást szenvedő félnek háznépe nincs, részére ügygondnok nevezendő, (ptr, 360, 265, 268. §§. 1870. nov. 23-án 10,736. sz. a. semm. sz. hat. 362. §. Törvényes zálogjog. Azon körülmény, hogy a végrehajtás a bérbeadónak előlegesen bejelentve nem volt, nem képez oly alaki sérelmet, mely a ptr. 297. §. rendelete alá esnék. (1871. jan. 27-én 289. sz. a. semm. sz. hat.) A haszonbérbeadót egy évi hátralék haszonbérkövetelést't illetőleg mindazon ingókra nézve törvényes zálog és elsőbbségi jog illeti, melyek a haszonbérlő tulajdonában a bérlemény területén találtatnak. Azon körülmény által pedig, hogy a bérlő a bérleményt további albérbe bocsátja, vagy társasági szerződésnél fogva fele termés mellett munkáltatja, a bérbeadónak ezen törvényes zálog- és elsőbbségi joga a bérlemény területén találtató ingóságokra nézve, a zálogjog jogi forgalmánál és hatályánál fogva, változást nem szenvedhet; mert a bérbeadót ezen dologi jog a bérlemény területén levő ingóságokra, A M. KIB. CUHIA HAT. 10