Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

134 Biztosítást elrendelő első bírósági végzés ellen semmiségi panasznak helye nincs, hanem csak kifogásoknak a ptr. 344. §-a értelmében. (1869. jul. 13-án és 1870. aug. 30-án 8161. sz. a. semm. sz. hat.) A biztosítást elrendelő végzés ellen csak azon fél élhet kifogással, ki ellen a biztosítás elrendeltetett; a'biztosítás foganatosítása ellen pedig hasonlókig csak ezen fél, s illetőleg a biztosítást kérő. Azon hitelezők pedig, kik a biztosítás által jogaikat kijátszva vélik, ha a biztosított fél irányában akár felülfoglalás, akár egyéb módon, elsőbbségi jognál fogva követelésük van, ezt a végrehajtás alkalmával annak rendje szerint érvényesíthetik. (18 70. jan. 22-én 3667. sz. a. semm. sz. hat.) A biztosítási végzés ellen engedett kifogások azon biróságnál nyújtandók be, mely a biztosítást elrendelte. Azonban a törvény ez iránt nem rendelkezvén, ezen szabály csak per analógiám a zárlatról szóló 327. §. szövegéből vonatik le. (1869. okt. 8-án 19,62. sz. a. semm. sz. határozat.) A foganatosított biztosítás ellen kifogások adatván be, ezek felett a felek mindig kihallgatandók. Ennek mellőzésével tett birói intézkedés megsemmísitést von maga után. (1869. dec. 31-én 4911. sz. a. semm. sz. hat.) Ha az első biró a kifogások felett tartott tárgyalás folytán az elrendelt biztosítást feloldotta is, a biztosításként már lefoglalt tárgyat mindaddig kiadni nem lehet, mig ezen végzés jogerejüvé nem vált. (ptr. 332. §. 1869. riov. 9-én 1974. sz. a. semm. sz. hat.) A biztosítást az ellenfél kifogása folytán feloldó végzés ellen semmiségi panasznak helye nincs. (1869. dec. 2-án 3807. sz. a. semm. sz. hat.) A biztosítási és zárlati eljárásnál alkalmazható perorvoslatokra nézve megjegyeztetik, hogy azon esetben is, midőn a semmíségi panasz különben ki lenne zárva, a hi-