Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

124 levén, ezen igénypernek ügyvédi vétség indokából megkísértett megújítása aptr. 323. §-nak világos szavai szerint a jogerőre emelkedett Ítélet végrehajtását meg nem akadályozhatja; következőleg a lefoglalt ingókra elrendelt végrehajtás folytatását (illetőleg az árverést) sem. (1870. jun. 13-án 5599. sz. a, semm. sz. h.) HETEDIK CZÍM, A biztosítási intézkedés. I. FEJEZET. Zárlat. 324. §. A zárlat esetei, Annak, ki az árverésen valamely ingatlant megvett, feltétlen joga van az ingatlan függő termésére biztosítást kérni akkor, ha az árverési eljárás semmiségi panaszszal megtámadtatott. (1869. decz. 14-én 2604. sz. a. semm. sz. h.) A per alatt levő fekvő birtok haszonvételére és függő termésére zárlatnak; nem pedig biztosításnak van helye. (1870. nov. 3-án 8602. sz. a. semm. sz. h.) A ptrendtartás a zárlat alá vett tárgyak elárverezéséről különösen nem intézkedvén, annak csak akkor lehet helye, ha a nélkül a zárlat ezé Íj a: a tárgy értékének s kérelmező jogai veszélyeztetésének elhárítása, meghiúsulhatna. De ekkor a ptr. 343. §. hasonlatából csak az ellenfél s ha kell, szakértők meghallgatása mellett eszközölhető. (1869. decz. 6-án 2539. sz. a. semm. sz. h.)