Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

125 A bűnvádi törvényszékek hatósága az eléjük került bűnvádi cselekmények által okozott károkból felmerülhető magánjogi kártérítési igények, vagy bűnvádi költségek biztosítása tekintetében tovább nem terjedhet, mint annak elhatározására, hogy a biztosítási előleges intézkedéseknek helye van-e? Azonban azoknak a fennálló törvényekkel megegyező foganatbavétele végett az illetékes polgári bíróságokat tartoznak megkeresni , melyek azután a megkeresvény tartalmához képest az elrendelt biztosítási intézkedéseket foganatosítani köteleztetnek. Törvénytelen eljárást követ tehát el akkor, midőn a vádlott vagyonára elrendelt zárlat foganatosítása, ugy mint e zárlatnak telekkönyvi feljegyeztetése, az ingók összeirása, zárgondnok kinevezése s a zár alá vett ingatlan és ingó javaknak gondnoki kezelés alá átadása végett nem az illetékes polgári biróságot keresi meg; hanem mindezen cselekményeket a saját maga által megbizott, illetőleg kiküldött szolgálbiró teljesítteti. (1871. évi 13461. sz. a. semm. sz. h.) . . 325. §. A zárlati kérelem. Ha a hagyaték egy része iránt a törvényes és illetékes örökösödési biróság előtt örökösödési per tétetett folyamatba : a zárlatért folyamodónak a zárlat elrendelése iránti kérelmét is ezen biróságnál kell benyújtani. Valamint, hogy a peressé vált hagyaték biztosításáról és kezeléséről is ezen u. n. perbíróság tartozik a ptr. 583. s 588. §§. értelmében gondoskodni. A szolgabíró tehát, kit a hagyatékokra nézve csupán az előleges intézkedések megtétele illet, hatáskörét túllépi és semmiséget követ el akkor, midőn a peressé vált hagyatékának zár alá vételét rendeli el. (1870. sept. 7-én 8351. sz. a. semm. sz. h.)