Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

117 ptr. 208, 269. §§-ban előirt szabályok valamelyikének mellőzése — hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. (1871. febr. 14-én 749. sz. semm. sz. h. a semmítőszék döntvény gyűjteményéből). Valamely bírói személynek a felsőbb biróságoknál oly ügyek eldöntésébeni közreműködése, melyeknek alsóbb bírósági előadásában vagy eldöntésében is részt vett, — hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez.(1871. febr. 14-én 1101. sz. a. semm. sz. h. a semmítőszék döntvény gyűjteményéből). Azon esetben, ha a semmiségi panaszban felhozott körülmények alaptalanoknak mutatkoznak ugyan, de a biró eljárásában más, a panaszló fél által fel nem hozott semmiség vétetik észre, mely a 304. §. szerint hivatalból is figyelembe vehető: hivatva van a semmítőszék az illető törvényellenes birói cselekményt megsemmisíteni (1869. aug. 12-én 782. sz. a. semmítőszéki határozat.) IV. FEJEZET. Igazolás. 306. §. Az igazolás esetei. A ptr. 255. §-a által az 1840: 15. tcz. II: 201. §-a fentartva levén, törvényszéki szünnapoknak csak a vásárnapok és a rom. kath. vallás ünnepei tekintendők, ha valamelyik fél az ily napra kitűzött határnapot mulasztotta el, igazolással élhet. (1870. jan. 28-án 5066. sz. a. semm. sz. h.) Midőn alperes a meghatalmazványt megbízott ügyvéde és ennek helyettese részére kellő időben kiállította: ez utóbbinak abbeli mulasztása, hogy a megbízást a tárgyalásra magával el nem vitte és alperes e miatt marasz-