Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

114 az ügyiratok kellőleg fölszerelve jussanak a semmítőszékhez, (mert ha a panasz a fölebbviteli törvényszék ellen van intézve: az illető határozatot és a tanácsjegyzőkönyvi kivonatot ezen törvényszéknek kell az iratokhoz mellékelni) s csak ugy lehetséges másrészt, hogy a semmiségi panasz mi módon történt elintézéséről azon törvényszék is értesüljön, melynek határozata ellen a semmiségi panasz intézve volt. (Üvsz. 234. 235. §§. 1869. július 5-én 61. és jul. 6-án 45. sz. a. semm. sz. h.) , 302. §. Semmiségi panasz és felebbezés. A királyi tábla a ptrendtartás életbelépte előtt beadott és felebbezéssel egybekapcsolt semmiségi panasz vizsgálására az átm. int.VI. cz. szerint hivatva levén, — semmiséget követ el, midőn csak az ügy érdeme felett határoz, a semmiségi panasz vizsgálatát és elintézését pedig teljesen mellőzi (1870. okt. 25-én 10159. sz. a. semmítőszéki határozat). A ptr. 302. §-nak azon rendelkezése, mely szerint, ha a semmiségi panasznak hely nem adatik: az ügyiratok az egyúttal közbevetett felebbezés folytán az érdemleges határozathozatalára illetékes felébbviteli birósághoz átteendők, nem alkalmazható oly felebbezésekre, melyek a ptr. 294. §-ában kiszabott eseteken kivül adattak be. (1869. okt. 22-én 2004. sz. a. semmítőszéki határozat). Nyelvkötési büntetést tartalmazó végzések ellen nem lehet semmiségi panaszszal, hanem csak felebbezéssel élni. (1870. jan. 10-én 3845. sz. a. semm. sz. h.) Tisztán telekkönyvi ügyekben nem levén semmiségi panasznak helye, a helytelenül beadott semmiségi panasz felfolyamodásként az illető felebbviteli birósághoz átteendő. (1869. decz. 18-ári 4361. sz. a. semm. sz. a. semmítőszéki határozat.