Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

111 ségi panasznak, midőn t. i. valamelyik fél nevében egy harmadik felhatalmazás nélkül járt el, esakis a végrehajtás befejeztéig tehát az árverés foganatosításáig, illetőleg ingatlanoknál az árverés helybenhagyásáig van helye. (1869. nov. 24. 347G. sz. a. semm. sz. h.) Azon általános szabály alól, hogy a törvényben különösen meghatározott eseten kívül meghatalmazás nélkül más helyett kötelező ígéretet senki sem tehet, — a férj sincs kivéve neje jogügyleteire nézve. A férj tehát külön meghatalmazás nélkül nejét peres ügyekben nem képviselheti. (1870. febr. 19-én 4893. sz. a. semmítőszéki határozat). Ad 16) Ha az idéző végzés a biróság részéről aláirva nincs, azon peres fél, kinek ily végzés kézbesíttetett, törvény szerüleg megidézettnek nem tekinthető. (1869. jul. 14. 218. sz. semm. sz. h.) Ha az ügyvéd a fél ellenében díjjai és költségei kielégítését nem az illető perben, hanem annak befejezte után külön nton kivánja érvényesíteni, — ez csak a kereset rendes tárgyalása utján, a felek kellő kihallgatása mellett, a ptrendtartás közönséges szabályainak alkalmazásával eszközölhető. Ennek mellőzésével az ügyvédi követelést megalapító határozat semmisnek tekintendő. (1869. sept. 11-én 1288. sz. a. semmítőszéki határozat.) Ad 18) A czég megszűnte után a czég ellen intézett váltókeresetek alapján csak akkor lehet az egyes czégtársak magánvagyonára végrehajtást rendelni, ha az illető czégtárs perbe idézve volt; következőleg a fizetési rendelvény is csak ugy emelkedhetik ellene jogerőre a kifogások meg nem tétele miatt, ha az neki is szabályszerűen kézbesíttetett. (1870. april 6-án 2303. sz. a. semm. sz. h.) Ad 19) Ingatlanokra intézett végrehajtásnál a 297. §. 18. és 19. pont eseteit kivéve az árverés foganatosítása