Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

112 előtt alaki sérelmek miatt külön semmiségi panasznak helye nincs, hanem a ptr. 442. §-ában az árverésnél fölmerült alaki sérelmek miatt engedett semmiségi panaszszal együtt terjeszthető elő. (1869. jul. 1-én 80. és 81., 1869. jul. 2-án 106. sz. semm. sz. h.) Ad 22) Örökösödési ügyekben a semmiségi panaszok beadásának határideje 15 nap. (1869. 23-án 3339. sz. a. semm. sz. h.) 298. §. A semmiségi panasz beadásának helye és ideje. Azon ügyvéd, ki országgyűlési képviselő is, a birói végzést nem Pesten, hol képviselői minőségben időszakonként szokott tartózkodni, hanem rendes lakása helyén — mely egyszersmind az eljáró biróság székhelye is vévén át, az ellen a semmiségi panaszt a ptr. 298. §. a) pontja értelmében három nap alatt köteles beadni. (1870. jul. 26-án 6302. sz. semm. sz. határozat). Az elsobii ósági eljárás és Ítélet, ha az ellen kellő időben semmiségi panasz nem használtatott, alaki tekintetben jogerőre emelkedik. A fölebbviteli biróságoknak ugyanazon ügyben hozott későbbi határozatai ellen, tehát az elsőbirósági eljárás-, vagy Ítéletből merített indokok alapján semmiségi panaszszal élni többé nem lehet. (1870. okt. 4-én 9757. sz. a. semm. sz. h) Midőn a peres fél oly birói határozat ellen él semmiségi panaszszal, melynélfogva ellenfele kérelmével teljesen el utasíttatott: semmiségi panasza, hacsak viszonkereset esete nem forog fenn, tekintetbe nem vehető. (1869. aug. 12-én 558. sz. a. semm. sz. h.) A végrehajtás foganatosítása végett kiküldött biró is illetékes azon semmiségi panaszokat elfogadni, melyek az általa teljesített végrehajtási cselekmények ellen vannak intézve. (1869. sept. 11-én 1497. sz. a. semm. sz. h.)